6.fejezet ~ Holmes Chapel

Először is annyit szeretnék hozzá fűzni, hogy a 7. fejezetet csak akkor vagyok hajlandó megírni, ha legalább 5 komi össze gyűlik erre a részre. És köszi az 5. fejezethez a 6 nagyon tetszikes szavazatot. :) xx ♥
jó olvasást! :) ♥ 

Harry Styles

- Hova megyünk? - csatolta be magát.
- Majd meglátod. - mosolyogtam rá és én is becsatoltam magam. Kapcsoltam egy kis zenét, amit még gemma válogatott össze egy CD-re és azóta bent a lejátszóba. Bírom Katy Perryt, és szerintem ez eléggé jól meg van mixelve.
- Maradhat? - néztem rá.
- Persze. - mosolygott, ebből azt szűrtem le, hogy tetszik a zene.
- Lucy..figyelj sajnálom a tegnapit. - sóhajtottam és keseredetten néztem rá.

- Semmi baj. - adott egy szájra puszit. Mondjuk részről tehetek róla, részről nem.
- Biztos? - fogtam a kocsi kulcsot.
- Igen. - nézet nagy szemekkel.
- Amúgy, ha nem tetszik nyugodtan kapcsold el, ezeket a számokat még Gemma válogatta rá. Hát mondom oké. - mosolyodtam el.
- Szerintem jó zene. - vágta rá.
Elfordítottam a kulcsot és adtam rá gyújtást. Beindult a motor és elkezdtem tolatni. Majd miután kitolattam elindultunk Holmes Chapel. Imások vissza jönni ide, és annyira régen voltam itt, ha a 2 hónap annak számít akkor végül is tényleg rég volt.
Olyan 45 perc múlva megláttam a város tábláját.

- Itt születtem. - mosolyogtam, és az utat néztem.
- Nagyon szép kis város. - nézet ki az ablakon és észre vételem szerint tetszik neki.
- Örülök, hogy tetszik.- fordultam a körforgalomnál balra.
- Hova megyünk? - kérdezte izgatottan.
- Ha azt mondom, hogy anyu, Gemma. - mosolyogtam.
- T-te be akarsz mutatni nekik? - dadogott.

- Még szép! - nevettem.
- Megmondom őszintén nagyon félek. - sütötte le a szemeit.
- Nem harapnak. - fordultam le a fő útról.
- De akkor is. - piszkálta a körmeit. Míg nem kellet a váltót váltani, megfogtam a kezét.
- Nyugi bírni fogod anyám, sőt Gemmá-t is. - vágtam rá.

- Itt is lennénk. - álltam a ház előtt lévő kis parkolóba, hm jó időzítés anyu itthon van, néztem a mellettem parkoló fekete Toyotára.
Kiszálltam és át mentem az autó másik felére és kinyitottam Lucynek az ajtót.
- Nyugi. - mosolyogtam rá, hisz láttam eléggé feszült.
- Rendben. - fújta ki magát. Megfogtam a kezét és az ajtó felé vettük az irányt. Lenyomtam a kilincset, de zárva volt. Ekkor magassarkú kopogást hallottam és lassan kinyílt az ajtó. Jézusom, de csinos anyukám van, néztem végig rajta.
- Sziasztok! - mosolygott anya. Ő a másik nő az életembe, akit mindennél jobban imádok, na meg persze Gemmát nélküle se tudnék élni.
- Szia, anya. - öleltem át és egy nagy puszit nyomtam az arcára, majd ő is az enyémre.
- Jó újra látni, kincsem. - simította végig a kezét  a hátamon. - Gyertek be! - állt arrébb az ajtóból, hogy betudjunk menni.
- És ki ez a csinos hölgy? - vett elő 3 poharat.
- Anya.. beszeretném mutatni Lucy-t. Ő a barát nőm. - össze kulcsoltam az ujjainkat, és nyomtam gy puszit az arcára. Eddig csak egy lányt hoztam ide, Felictyn-t, de az már nagyon régen volt. Látszott Lucy-n, hogy mennyire zavarban van.
- Csókolom! - bökte ki félénken és a lábát húzogatta a földön.
- Szia, drágám! - ölelte át anya, és neki is adott egy puszit. - De ne magáz, hanem tegezz ! Hívj csak Annenek. - kacsintott anya.
- Rendben. - mosolyodott el.
- Meddig maradtok? - nézett rám anya.
- Pár órát. - vágtam rá és ledobtam magam a kanapéra.
- Azt hittem itt alszotok.
- Áh nem hoztunk cuccot.
- Azt meg oldjuk, de maradjatok itt! - öntött a pohárba narancs levet. - Drágám te kérsz? - mosolygott anya Lucyre, aki csak félénken bólintott. Majd neki is öntött és oda adta nekünk a poharat.
- És hol van Gemma? - kérdeztem.
- A barátjánál. - mondta anya.
- És hol van az én kis szerelmem? - csillant fel a szemem, ahogy oda néztem szeretet cicám ágyikójára.
- Szerintem a garázsban, mint mindig. - nevetett.
- Gyere. - fogtam meg Lucy kezét és a garázs fele mentünk. Na jó ez nem mondható igazi garázsnak, ez már csak egy macska telep. Benyitottam és ott volt a kicsikém.

Amint meglátót oda szaladt és lefeküdt elém. Istenem megzabálom. Felvettem őt.
- Nos, Lucy bemutatom Dusty-t, Dusty ő itt a barátnőm Lucy. - mint, ha szegény macska értené mit mondok neki, de se baj.
- Istenem de édes. - simogatta meg Lucy.
- Pont, mint te. - mosolyogtam.
- Aranyos vagy. - mosolyodott el.
- Na gyere. - tettem le Dusty-t és a fürdő felé vettem az irányt, de észre vettem, hogy Lucy sehol. Vissza mentem ő még ott állt.
- Te is. -  mosolyogtam, elindult felém én meg megfogtam a kezét és a fürdő felé mentünk. Megmostuk a kezünket, majd vissza mentünk anyához, Dusty már a helyecskéjén feküdt.
- Nos itt alszotok? - nézett rám anya.
- Nem tudom. - elkezdtem kutatni a hűtőbe. Áh Twix. Imádlak anya.
- Tessék. - adtam egyet Lucynek.
- Köszi. - elkezdte kibontani, én követtem a példáját. Míg ő kisebbe falatokat harapót én betömtem 2 harapással.
- Harry hányszor mondtam, hogy ne tömj.. nem eszi meg senki.. - szidott anya.
- Már mindegy. - motyogtam táli szájjal, mire Lucy elnevette magát.
- Teli szájjal meg nem illik beszélni. - anyák, már csak ilyenek. Megettem majd elkértem Lucy szemetét, és kidobtam a szemétbe.
- Döntöttél már? - kérdezte anya.
- Van kedved itt aludni? - néztem Lucyre.
- Nekem mindegy. - vágta rá.
- Akkor maradunk. - mondtam.
- Neked úgy is van itthon ruhád, én meg majd keresek valamit Gemmánál. - mosolygott.
- Rendben. - mosolygott vissza.
- Mi felmentünk. - fogtam meg Lucy kezét, és felfelé vettem az irányt. Anya bólintott majd tovább tevékenykedett.
- Nos ez lenne a szobám. - nyitottam be a szobámba.
- Otthonos. - mosolygott. Becsuktam az ajtót, és közel mentem hozzá.
- Érezd magad otthon!
- Rendben. - mosolygott. Az ajkaim az övének nyomtam. Többet akartam egy csóknál, így a nyelvem utat tört, hogy megérintse az övét. Ezt is viszonozta. Végem nem bírom.. Mozdulataim kezdtek egyre erőszakosabbak lenni, amit ő észre vett.
- Harry.. - nyöszörgött bele a csókba. Kezem a fenekére helyeztem és szorítottam magamhoz.
- Harry. -tolt el magától.
- Sajnálom.. - sütöttem le a szemeim.
- Semmi. - leült az ágyamra.
- Tényleg sajnálom.. csak annyira megörítesz.. - ültem le mellé. - Ne haragudj.
- Semmi baj. - fogta meg a kezem.

- Mit csináljunk? - néztem rá.
- Nem tudom. - dőlt hátra. Én is követtem a példáját, felé fordultam ő a plafont bámulta, majd rám nézett. - Harry Styles a barátom, még mindig nem hiszem el.
- Lucy Parker a barátnőm, és még én sem hiszem el.
- Jó, de ez más.. te sztár vagy én meg egy kis senki.
- Ezt meg sem hallottam  Attól még, hogy van hírnevem, és lányok milliói megveszik értem, és a fiúk ért..és..naaa, de millió lány van aki a helyedbe lenne, de nagyon szívesen.
- Értem.
- De csak téged szeretlek, és szeretni foglak örökre! Csak téged! - mondtam, közben a szemeit fürkésztem. - Gyönyörű vagy! - dicsértem meg, hisz nagyon nagyon szép.
- Édes vagy! - pirult el.
- Csak szerelmes. - mosolyodtam el. Majd felkönyököltem és közelebb csúsztam hozzá és adtam neki egy szájra puszit.
- Gyerekek! Kész az ebéd! - hallottam anya hangját.
- Megyünk  - kiáltottam vissza. - Gyere menjünk enni! - fogtam meg Lucy kezét. Leértünk, és leültünk. Anya az asztalra tette a levest, és a másodikat.

***
- Gyere. - húztam kifelé Lucy-t az udvarra.
Volt kint egy pad, és leültem, majd az ölembe húztam Lucy-t.
- Arra gondoltam, hogy ha rá érsz és lenne kedved eljönni velem.. a Virgin szigetekre nyaralni 3 napra? - igazából féltem ezt megkérdezni, hisz rázott a hideg, hogy azt mondja, hogy nem.
- Harry..ez nagyon jó ötlet, de még is mennyibe kerül?
- Azzal ne törődj, csak jössz? Vagy nem? . nyeltem nagyot.
- De Harry az nagyon sokba kerül kettőnkre.
- A pénz nem számít, kérlek gyere el velem.- Rendben. - válaszoltam, majd megcsókoltam.