1.fejezet ~ Nem akarom megismerni őket!

Lucy Parker

- Nem fognak megenni.. – fogta meg a bőröndjét Ashley a nővérem és húzta a kapu felé.
- De én nem akarom itt tölteni a nyaram, attól még, hogy híresek és az egész világ ismeri őket attól én még nem kedvelem őket.. főleg azt a Harryt nem.. – nyavajógtam, mire Ashley hátra fordult.
-Figyelj.. Lucy.. drágám Louissék hívtak meg bennünket nyárra örülj neki, hogy nem otthon savanyodsz a szobádba, hanem lesz társaságod. És ami Harryt illeti, majd összebarátkoztok. És hidd el nem olyan bunkó, és flegma, mint ahogy emlegetik, bár a csajos ügyeiről nem beszélve, de nem fogsz bele halni.. – húzott maga után én pedig a bőröndömet magam után.
- De 3 hónap az sok.. – álltunk meg az ajtó előtt.
Ashley csak megforgatta a szemeit, és benyitott. A hatalmas nappali üres volt, sehol senki.
- Édesem megjöttünk. – hangja az egész nappalit betelítette. – Ezek meg hova tűntek? – tette le a bőröndjét és elindult a lépcső felé, ekkor kiabálást hallottunk.
- Azonnal add vissza azt a csípszes zacskót! – futott a szőkeség a fekete hajú gyerek után.
- Nem mindig minden csak a tiéd.. – állt meg és durcásan nézett a szöszire.
- Add ide!
- Nem! .. – még párszor elhallgattuk ezt, ekkor törte meg a veszekedést Ashley.
- Khm.. hahó, fiúk! – ekkor mind a ketten elcsendesedtek.
- Ashley! – kiabálták, és a nyakába ugrottak, agyon ölelték őt.
- Ugye ma csinálsz nekünk valami finom vacsorát, mint múltkor? – nézett boci szemmel Niall.
- Persze. – mosolygott.
Én ott álltam teljesen mozdulatlanul, és felhúzott szemöldökkel néztem Ashleyre.
- Na, jó most tipli, ő az enyém! – jött le Louis a lépcsőn, és Ashley felé vette az irányt.
- Szia! – csókolták meg egymást.
- Lesem lehetne tagadni, hogy a húgod kiköpött másod. – jött oda hozzám Louis és átölelt. Talán ő az, aki teljesen normális a bandából.
- Haha, köszi, a bókot. – nevettem és visszaöleltem.
- Nos, érezzétek magatokat otthon! Lucy gyere, megmutatom, hol fogsz aludni. – fogta fel a bőröndjeimet és elindult felfelé a nagy lépcsőn.
- Louis..- kiabált Liam miközben a lépcső teteéről tartott lefelé.  - Oh, szia Lucy! – ölelt át. Haha, még egy normális lény.
- Szia, Liam! – öleltem vissza.. Igazából feltűnt, hogy eddig csak 4 fiúval találkoztam az 5ből..de mindegy is nem hiányzik a göndörke.. nekem nem.
- Nos, váláááá. – nyitott be egy gyönyörű szobába.
- Ez tényleg otthonos. – mentem beljebb és körbe néztem. Oda totyogtam az erkélyhez, aminek üveg ajtaja volt és el lehetett látni a London Eyehoz.
- Valóban. – jött be hozzám és letette a cuccaim. – Bármire szükséged van, tudod, mit kell csinálni! Csak szólj valamelyikünknek ééééés mi állunk szolgálatodra! – mosolygott és elhagyta a szobát.
- Rendben. – elkezdtem pakolódni, a falba épített gardróbba, és a fésülködő asztalra. De viszont a fürdőt nem találom meg.. ki sétáltam a folyósóra és bekopottam a mellettem lévő szobába.
Vártam, és vártam egyszer csak kinyílott az ajtó.. ki dülettek a szemeim, amikor megláttam Harryt. Kék kockás ing, ami ki volt gombolva, alatta fehér póló, és egy fekete cső naci.
- Öhm, szia, bocsi a zavará….
- Szia, Harry vagyok! – ölelt át jó szorossan.. hát mit ne mondjak eléggé meglepödtem.. azt ne is vegyük figyelembe, hogy mennyivel nagyobb volt nálam hisz csak 157 cm vagyok. Na de nem számít. Az illata olyan finom volt.. beszippantottam és elengedett.
- Szia, Lucy! Nem akarlak zavarni, de megmutatnád, hol van a fürdőszoba? – néztem rá, míg ő kis fiúsan mosolygott.

- Nem zavarsz! Persze, gyere. – ment előre én pedig utána. Feszülten figyeltem, ahogy benyit a 2 vel arrébb lévő helységbe.
- Parancsolj. – nézett le rám.
- Köszönöm! – sétálta oda a tükörhöz. Eltűrtem a fülem mögé a hajam, és kezet mostam, mikor felnéztem a tükörbe láttam, hogy Harry még ott áll és mosolyog.
- Mi az?
- Semmi. – mosolyogva ment ki a fürdőből.
Erre meg mi jött rá?! Mosolyroham? Mikor végeztem a kézmosással vissza mentem a szobához, vagy is csak majd nem az én szobámhoz. Benyitottam az egyikbe ahol pont Harry volt.
- Téves szoba. – mosolygott.
- Észrevettem. – erőltettem egy mosolyt én is az arcomra.
- A szomszéd szoba lesz, az! – kacsintott.
- Öhm..oké. – hagytam el a szobáját. És át tértem az enyémbe. Bezártam az ajtót, és leültem az ágyra. Egy darabig gondolkodtam, hogy mit kéne csinálnom. De meggondoltam magam és lementem az emeletről.
- Hé, Lucy meg találtad a fürdőt?  Mert elfelejtettem megmutatni. – húzta el a szájját Louis.
- Persze, kaptam idegen vezetést Harrytől. – ültem le egy székre. Ekkor egy nagy kaján mosoly tűnt fel Ashley arcán.
- Mi van? – néztem rá kérdően.
- Áh.. semmi. – ment a konyhába.
- Kérsz? – nyújtott felém egy csípszes zacskót Niall, akinek a pofija tele volt.
- Köszönöm! – nyúltam a zacskóba és kivettem belőle egy keveset.
- Nekem is maradt még? – jött oda mellém Harry.
- Te nem kapsz… ma már ettél 3 csomaggal. – nézett durcissan Harryre.
- Te csak ne beszélj zaba gép.. nem tudom ki ette fel az egész hűtőt az éjjel.. – húzta fel a szemöldökét. – Ja és hova tűnt az OREO kekszem? – nézett kérdően Niallre.
- Öhm, ízé meg ettem.. – mondta szomorúan Niall.
- Na, látod.. különben is ne legyél pofátlan, és adj a vendégnek is! – mosolygott le rám.
- Már kaptam, köszi. – ettem meg az utolsót.
Majd Harry bele nyúlt a zacskóba és ki vett egy jó marékkal.
- De.. de.. – nézte Harry kezét, ahogy elemeli, a sok csípsz darabkát. És mit ne mondjak, tényleg sok volt, hisz Harry keze hatalmas volt az enyémhez képest.
- Semmi, de… a többit meg ad oda neki! – nézett a zacskóra, majd rám.
Oda nyújtotta szomorúan.
- Dehogy, egyed csak meg. – toltam vissza a zacskót.
- Köszönööööm! – nézett nagy szemekkel rám, és megölelt. Én visszaöleltem, és ki vettem a kanapén lévő táskámból egy nagy Haribos gumicukros zacskót.
- És ezt is meg eheted, én nem kérem.
- Te vagy a megmentőőőőm – húzta el az ’ő1-t és újból meg szorongatott.
- Szívesen. – volt egy olyan érzésem, hogy Harry engem néz. És a sejtésem nem csalt, felnézem rá és ő csak mosolygott.. visszamosolyogtam és a konyha felé vettem az irányt.
- Teljesen beléd zúgott. - támaszkodott a pultnak Ashley.
- Teljesen meghibbantál! – csaptam kicsit homlokon.
- Tudtam, hogy bejön.- Jézus, fejezd be.. nem jön be nekem.
- Ki nem megy be?  Vagy mi? – jött be Harry és a hűtőt közelítette meg.
- Semmi. – húzogatta a szemöldökét, és kajánul mosolygott ám.
’Hagyd abba!’ – tátogtam, és ezzel ki is ment.
- Kérsz? – mosolygott rám és a kezében egy narancsleves doboz volt.
- Igen, köszi. – szívtam be az ajkaim, és feszülten figyeltem, ahogy levesz egy poharat a fenti szekrényből. És önt a pohárba.
- Parancsolj. – adta oda a poharat. Ahogy megfogtam a poharat, úgy véletlen vele együtt Harry kezét is, amin elmosolyodott, én pedig megfogtam rendesen a poharat.
- Köszönöm. –ittam bele.
- Halihó, emberek. – jött „megmentő” ként a konyhába Zayn. Ezzel arra céloztam, hogy így már nem éreztem magam annyira zavarban, mint ahogy eddig. – kell valami nektek a boltból? – nézett egyszer rám, és egyszer Harryre.
- Nekem hozhatsz egy OREO kekszet, amit drága Nialler elkobozott és felzabált. – elő vette a zsebéből a pénztárcáját, amiben mit ne mondjak nem kevés pénz volt, és adott Zaynenek 10 fontot.
- Rendben. – írta fel egy kis cetlire. – És neked? – nézett avval a gyönyörű gesztenyebarna szemeivel rám.
- Egy Twixet. – mosolyogtam, nyújtottam neki 5 fontot.
- Lehet az kettő is. – tolta vissza a pénzt Harry és adott még 10 fontot Zaynnek, majd rám nézett és mosolygott.
- Rendben, akkor én elmentem, sziasztok! – ment ki a konyhából.
- Öhm, miért nem fizethettem volna én? – néztem fel rá kérdően.
- Mert vendég vagy.
- És? Attól még nekem is van pénzem.
- Nem para. – mosolygott és a mosogatóba tette a poharát, és elhagyta a konyhát.
Istenem megörít evvel a mosolygós énjével.. Meg ittam én is az inni valót és én is bele tettem a mosogatóba a poharat, és ami még volt koszos edény, pohár elmostam, és a nappali felé vettem az irányt.
- Azt, hiszem, én elmegyek, ledőlök, mert eléggé fáj a fejem. – mutattam az emelet felé.
- Rendben. – mondta Ashley.  Elindultam felfelé, egyenesen a szobába. Behúztam a sötétítőket, és bedobtam magamat az ágyba, elő vettem a lap topom, és felmentem Twittere.

@Lucy_Parker: Hm, talán tényleg jó fej lehet.. majd idővel ki derül! Nyugodalmas estét mindenkinek! xx
Ezzel ki léptem, és letettem a lap topom majd bebújtam a takaró alá és elaludtam.

***
- Cssss.. ne ébrezd fel! – hallottam egy fiú hangot mellőlem. Lassan kinyitottam a szemeim.
- Hé, mi az? – kérdeztem komásan, mikor megláttam Louist, és Ashleyt.
- Vacsora. – mosolygott Ashley.
- Még is mennyi az idő?
- 7 óra. Kb. 2 órát aludhattál.
- Aludhattál volna többet is, de Ashley ragaszkodott hozzá, hogy kelj fel most. Szóval rám ne hariz! – nézett kisfiúsan.
- De, hogy!
- Amúgy, ezt Harry hozta be neked, és szerinte nagyon édesen alszol.
- Haha.. – néztem rá flegmán, és felültem.
- Na, akkor igyekezz le fele! – utasított a nővérem, majd elhagyta a szobát.
- Jó. – mondtam, majd felálltam, oda sétáltam a tükör elé és meg igazítottam a hajam majd lementem. Mindenki lent volt már. Kicsit kellemetlenül éreztem magam, amikor mindenki végig mért. Leültem Zayn és Niall közé.
- Jó reggelt álomszuszék. – mosolygott Harry.
- Inkább jó estét. – nevettem.
- Hé Lucy gyere, segíts ezeket ki vinni. – hallottam Ashely hangját a konyha felöl.
- Megyek. – válaszoltam, feltápászkodtam és elindultam a konyha felé.
- Nos, te vidd a krumpli salátát, a húst, és az inni valót. Én viszem a rizst, a poharakat meg a szalvétát. A tányérokat már Louis kirakta. Bólintottam egyet és megfogtam a salátát, és a húst. Mikor az ebédlőbe értem azt vettem észre, hogy Niall helyet cserélt Harryvel. Igazából úgy tettem, mint ha nem zavarna. Letettem a kaját, amiből elsőnek a mi kis Niallünk vett majd többi fiú is vett az oda készített dolgokból. Visszamentem az inni valók ért, addig Ashley ki vitte a többit. Meg fogtam a kólás üveget, a narancsos dobozt, meg az ásványvizet, és ki vittem. Leültem Harry és Zayn közé majd én is merítettem magamnak.
- Hát jó é vágyat! – törtem meg a csendet.
- Köszi, viszont. – mondták egyszerre a fiúk.
***
Épp a tányérokat szedtük le amikor Niall a kelleténél is jobban felhangosította a tvben lévő zenét. Nem zavart, hisz elmúlt a fejfájásom. Megfogta a bal kezem és a másikból kivette a tányért, és arrébb vitt. Elkezdett táncolni közben a kezem fogta így hát én is táncoltam vele. Sokat nevettem azon, hogy hogyan táncol. Lekapcsolta Liam a nappaliban, és az ebédlőben lévő villanyt, így csak a konyha pult tetejében lévő kisebb lámpák világítottak. Liam is beszállt a táncba, majd Zayn is megjelent, és Harry is. Végül Ashley is beszállt a táncba. De még csak most jött, amitől a legjobban féltem. A lassú. Zayn Liamhez, Niall egy párnával (xddd) Ashley Louissal, és Harry oda csapódott hozzám. Meg fogta a jobb kezem, a bal kezem a karján volt. Az ő balkeze a derekamon. Haha, de ez nem eredeti lassú volt inkább olyan One Direction féle szakadsz a röhögéstől, ha meglátod, hogy táncolunk tánc volt.  Vége lett a táncnak. Mindenki elvonult a maga dolgára, míg én felsöpörtem, és elmosogattam. Mikor végeztem én is felmentem. Meg kerestem a pizsamám, ami egy egyszerű ujjatlan trikónak nevezhető volt, és egy rövid naci. Bekopogtam a fürdőbe. Nem jött válasz ezért benyitottam. Szerencsémre senki nem volt bent. Bezártam kulcsra az ajtót, és felkötöttem a hajam. Beálltam a zuhany kabinba és megengedtem a vizet. KB 10 perc múlva abba hagytam a „fürdést”, megmostam a fogam, és elindultam ki felé. Bementem és lepakoltam a cuccom, majd elindultam le a konyha felé.  Megfogtam egy bögrét és öntöttem bele tejet, betettem a mikroba és kerestem kakaó port.
- Én is kaphatok? – kérdezte egy ismerős hang. Megugrottam kicsit. Meg fordultam és láttam, hogy Harry ott áll egy száll bokszerbe. Kicsit szokatlan volt..
- Jézusom, Harry a szívrohamot hozta rám. – vettem le még egy bögrét.
- Bocsánat nem akartam. 
Elmosolyodtam, majd kivettem a bögrét a mikroból és betettem a másikat. Tettem az enyémbe kakaó port és megkevertem egy kis kanálla.
- Amúgy az én bögrémből iszol. – mosolygott.
- Akkor tessék. – most már tudom, hogy övé a macskás bögre.
- Dehogy igyál csak belőle. – tolta vissza a bögrét.
- Hát oké. – bele ittam, és ki vettem a mikroból Harryét. Tett bele kakaó port. Meg ittuk, majd elindultunk fel felé.
- Jó éjt! – néztem felé.

- Jó éjt, Lucy! – majd mindketten bementünk a szobánkba. Befeküdtem az ágyba és lecsuktam a szemeim. Elaludtam