6.fejezet ~ Holmes Chapel

Először is annyit szeretnék hozzá fűzni, hogy a 7. fejezetet csak akkor vagyok hajlandó megírni, ha legalább 5 komi össze gyűlik erre a részre. És köszi az 5. fejezethez a 6 nagyon tetszikes szavazatot. :) xx ♥
jó olvasást! :) ♥ 

Harry Styles

- Hova megyünk? - csatolta be magát.
- Majd meglátod. - mosolyogtam rá és én is becsatoltam magam. Kapcsoltam egy kis zenét, amit még gemma válogatott össze egy CD-re és azóta bent a lejátszóba. Bírom Katy Perryt, és szerintem ez eléggé jól meg van mixelve.
- Maradhat? - néztem rá.
- Persze. - mosolygott, ebből azt szűrtem le, hogy tetszik a zene.
- Lucy..figyelj sajnálom a tegnapit. - sóhajtottam és keseredetten néztem rá.

- Semmi baj. - adott egy szájra puszit. Mondjuk részről tehetek róla, részről nem.
- Biztos? - fogtam a kocsi kulcsot.
- Igen. - nézet nagy szemekkel.
- Amúgy, ha nem tetszik nyugodtan kapcsold el, ezeket a számokat még Gemma válogatta rá. Hát mondom oké. - mosolyodtam el.
- Szerintem jó zene. - vágta rá.
Elfordítottam a kulcsot és adtam rá gyújtást. Beindult a motor és elkezdtem tolatni. Majd miután kitolattam elindultunk Holmes Chapel. Imások vissza jönni ide, és annyira régen voltam itt, ha a 2 hónap annak számít akkor végül is tényleg rég volt.
Olyan 45 perc múlva megláttam a város tábláját.

- Itt születtem. - mosolyogtam, és az utat néztem.
- Nagyon szép kis város. - nézet ki az ablakon és észre vételem szerint tetszik neki.
- Örülök, hogy tetszik.- fordultam a körforgalomnál balra.
- Hova megyünk? - kérdezte izgatottan.
- Ha azt mondom, hogy anyu, Gemma. - mosolyogtam.
- T-te be akarsz mutatni nekik? - dadogott.

- Még szép! - nevettem.
- Megmondom őszintén nagyon félek. - sütötte le a szemeit.
- Nem harapnak. - fordultam le a fő útról.
- De akkor is. - piszkálta a körmeit. Míg nem kellet a váltót váltani, megfogtam a kezét.
- Nyugi bírni fogod anyám, sőt Gemmá-t is. - vágtam rá.

- Itt is lennénk. - álltam a ház előtt lévő kis parkolóba, hm jó időzítés anyu itthon van, néztem a mellettem parkoló fekete Toyotára.
Kiszálltam és át mentem az autó másik felére és kinyitottam Lucynek az ajtót.
- Nyugi. - mosolyogtam rá, hisz láttam eléggé feszült.
- Rendben. - fújta ki magát. Megfogtam a kezét és az ajtó felé vettük az irányt. Lenyomtam a kilincset, de zárva volt. Ekkor magassarkú kopogást hallottam és lassan kinyílt az ajtó. Jézusom, de csinos anyukám van, néztem végig rajta.
- Sziasztok! - mosolygott anya. Ő a másik nő az életembe, akit mindennél jobban imádok, na meg persze Gemmát nélküle se tudnék élni.
- Szia, anya. - öleltem át és egy nagy puszit nyomtam az arcára, majd ő is az enyémre.
- Jó újra látni, kincsem. - simította végig a kezét  a hátamon. - Gyertek be! - állt arrébb az ajtóból, hogy betudjunk menni.
- És ki ez a csinos hölgy? - vett elő 3 poharat.
- Anya.. beszeretném mutatni Lucy-t. Ő a barát nőm. - össze kulcsoltam az ujjainkat, és nyomtam gy puszit az arcára. Eddig csak egy lányt hoztam ide, Felictyn-t, de az már nagyon régen volt. Látszott Lucy-n, hogy mennyire zavarban van.
- Csókolom! - bökte ki félénken és a lábát húzogatta a földön.
- Szia, drágám! - ölelte át anya, és neki is adott egy puszit. - De ne magáz, hanem tegezz ! Hívj csak Annenek. - kacsintott anya.
- Rendben. - mosolyodott el.
- Meddig maradtok? - nézett rám anya.
- Pár órát. - vágtam rá és ledobtam magam a kanapéra.
- Azt hittem itt alszotok.
- Áh nem hoztunk cuccot.
- Azt meg oldjuk, de maradjatok itt! - öntött a pohárba narancs levet. - Drágám te kérsz? - mosolygott anya Lucyre, aki csak félénken bólintott. Majd neki is öntött és oda adta nekünk a poharat.
- És hol van Gemma? - kérdeztem.
- A barátjánál. - mondta anya.
- És hol van az én kis szerelmem? - csillant fel a szemem, ahogy oda néztem szeretet cicám ágyikójára.
- Szerintem a garázsban, mint mindig. - nevetett.
- Gyere. - fogtam meg Lucy kezét és a garázs fele mentünk. Na jó ez nem mondható igazi garázsnak, ez már csak egy macska telep. Benyitottam és ott volt a kicsikém.

Amint meglátót oda szaladt és lefeküdt elém. Istenem megzabálom. Felvettem őt.
- Nos, Lucy bemutatom Dusty-t, Dusty ő itt a barátnőm Lucy. - mint, ha szegény macska értené mit mondok neki, de se baj.
- Istenem de édes. - simogatta meg Lucy.
- Pont, mint te. - mosolyogtam.
- Aranyos vagy. - mosolyodott el.
- Na gyere. - tettem le Dusty-t és a fürdő felé vettem az irányt, de észre vettem, hogy Lucy sehol. Vissza mentem ő még ott állt.
- Te is. -  mosolyogtam, elindult felém én meg megfogtam a kezét és a fürdő felé mentünk. Megmostuk a kezünket, majd vissza mentünk anyához, Dusty már a helyecskéjén feküdt.
- Nos itt alszotok? - nézett rám anya.
- Nem tudom. - elkezdtem kutatni a hűtőbe. Áh Twix. Imádlak anya.
- Tessék. - adtam egyet Lucynek.
- Köszi. - elkezdte kibontani, én követtem a példáját. Míg ő kisebbe falatokat harapót én betömtem 2 harapással.
- Harry hányszor mondtam, hogy ne tömj.. nem eszi meg senki.. - szidott anya.
- Már mindegy. - motyogtam táli szájjal, mire Lucy elnevette magát.
- Teli szájjal meg nem illik beszélni. - anyák, már csak ilyenek. Megettem majd elkértem Lucy szemetét, és kidobtam a szemétbe.
- Döntöttél már? - kérdezte anya.
- Van kedved itt aludni? - néztem Lucyre.
- Nekem mindegy. - vágta rá.
- Akkor maradunk. - mondtam.
- Neked úgy is van itthon ruhád, én meg majd keresek valamit Gemmánál. - mosolygott.
- Rendben. - mosolygott vissza.
- Mi felmentünk. - fogtam meg Lucy kezét, és felfelé vettem az irányt. Anya bólintott majd tovább tevékenykedett.
- Nos ez lenne a szobám. - nyitottam be a szobámba.
- Otthonos. - mosolygott. Becsuktam az ajtót, és közel mentem hozzá.
- Érezd magad otthon!
- Rendben. - mosolygott. Az ajkaim az övének nyomtam. Többet akartam egy csóknál, így a nyelvem utat tört, hogy megérintse az övét. Ezt is viszonozta. Végem nem bírom.. Mozdulataim kezdtek egyre erőszakosabbak lenni, amit ő észre vett.
- Harry.. - nyöszörgött bele a csókba. Kezem a fenekére helyeztem és szorítottam magamhoz.
- Harry. -tolt el magától.
- Sajnálom.. - sütöttem le a szemeim.
- Semmi. - leült az ágyamra.
- Tényleg sajnálom.. csak annyira megörítesz.. - ültem le mellé. - Ne haragudj.
- Semmi baj. - fogta meg a kezem.

- Mit csináljunk? - néztem rá.
- Nem tudom. - dőlt hátra. Én is követtem a példáját, felé fordultam ő a plafont bámulta, majd rám nézett. - Harry Styles a barátom, még mindig nem hiszem el.
- Lucy Parker a barátnőm, és még én sem hiszem el.
- Jó, de ez más.. te sztár vagy én meg egy kis senki.
- Ezt meg sem hallottam  Attól még, hogy van hírnevem, és lányok milliói megveszik értem, és a fiúk ért..és..naaa, de millió lány van aki a helyedbe lenne, de nagyon szívesen.
- Értem.
- De csak téged szeretlek, és szeretni foglak örökre! Csak téged! - mondtam, közben a szemeit fürkésztem. - Gyönyörű vagy! - dicsértem meg, hisz nagyon nagyon szép.
- Édes vagy! - pirult el.
- Csak szerelmes. - mosolyodtam el. Majd felkönyököltem és közelebb csúsztam hozzá és adtam neki egy szájra puszit.
- Gyerekek! Kész az ebéd! - hallottam anya hangját.
- Megyünk  - kiáltottam vissza. - Gyere menjünk enni! - fogtam meg Lucy kezét. Leértünk, és leültünk. Anya az asztalra tette a levest, és a másodikat.

***
- Gyere. - húztam kifelé Lucy-t az udvarra.
Volt kint egy pad, és leültem, majd az ölembe húztam Lucy-t.
- Arra gondoltam, hogy ha rá érsz és lenne kedved eljönni velem.. a Virgin szigetekre nyaralni 3 napra? - igazából féltem ezt megkérdezni, hisz rázott a hideg, hogy azt mondja, hogy nem.
- Harry..ez nagyon jó ötlet, de még is mennyibe kerül?
- Azzal ne törődj, csak jössz? Vagy nem? . nyeltem nagyot.
- De Harry az nagyon sokba kerül kettőnkre.
- A pénz nem számít, kérlek gyere el velem.- Rendben. - válaszoltam, majd megcsókoltam.

5.fejezet ~ Buli

sziasztok! itt van az 5.fejezet!!! :) És még valami!!! --------> http://taralifeinlondon.blogspot.hu/ ez lenne a másik blogom! :) remélem tetszeni fog ez is, és komiztok, meg szavaztok :)) ♥ Ja és még valami tud valaki nekem egy szupi fejlécet össze hozni?! :) itt vagyok el érhető! http://www.facebook.com/eszti.rinyai 

Lucy Parker

- Nincs. - lóbáltam a lábam, mire ő egy puszit nyomott az arcomra. Elmosolyodtam.
- Holnap ki jössz velem 11re a reptérre? - nézett nagy szemekkel.

- Ha szeretnéd. - néztem a szemébe.
- Persze, hogy szeretném. - mosolygott.
- Harry! Lucy! - kiabált lentről Niall.
- Mi van? - kiabált vissza Harry majd a szobám elé ment.
- Gyertek megyünk a városba körül nézni!
- Egy pillanat. - szólt vissza Harry. - Jössz? - mosolyogva nézett rám, mire én bólintottam és a táskám ért nyúltam.
Harry megvárt és együtt mentünk le a lépcsőn. Ashley nagyot nézet amikor Harry a derekamat fogta és lefelé haladtunk.
- Várjunk csak.. - jött oda hozzánk. - Itt valami nem stimmel. - vett szem ügyre minket.
- Szép észre vétel. - mosolygott Harry.
- Ti ketten. - mutatott egyszer rám egyszer Harryre.
- Igen? - kérdezte Harry.
- Áh tudjátok mit hagyjuk. - indult meg kifelé. Mi is mentünk utánuk. Beszálltunk a kocsiba. Harry volt a Sofőr. Én beültem a kisebb "busz " félébe leghátulra Zaynnel.
Halvány gőzöm sincs miért mellém ült, de sebaj. be értünk London belvárosában és a város "pláza részéhez" vettük az irányt.
- Szeretsz vásárolni? - kérdezte Zayn. Azok a csoki barna szemek.
- Lányból vagyok. Szerinted nem? - nevettem.
- Hm. Gondoltam, hogy lány vagy. Igazából én is szeretek shoppingolni.
- Értem. - mosolyogtam. - És te neked Perrie a barátnőd, igaz?
- Igen.. ő. - mondta semlegesen, kissé szomorkásan.
- Öhm, ez nem volt túl biztató. Vagy csak volt?
- Csak eléggé össze vesztünk. És most ő elment turnézni a bandájával. Nem tudom ismered a Little Mix-et ?
- Igen, hallottam már róluk.
- Perrie az egyik énekesnő.
- Igen, de min vesztetek össze?

- Az lényegtelen. - motyogta. Megálltunk egy parkolóban. Mivel kezdett sötétedni ezért már csak páran mászkáltak az utcákon.
- Merre? - nézett rám Ashley.
- Hé, ott van Danielle. - vette az irányt a magas, göndör hajú lány felé.
- Szia, baby. - csókolta meg. Olyan édesek. A szemem sarkából láttam Harryn a vágyat, hogy ő is ezt szeretné, de ez még korai.
- Lucy bemutatom Danielle-t a barátnőmet.
- Szia, sokat hallottam rólad. - nyújtottam a kezem.
- Szia örülök, hogy megismerhetlek. Harry barátnője vagy? - nézett Harryre aki eléggé köze állt hozzám.
- Öhm..
- Igen a barátnőm! - erre mindenki elkezdett juj-ozni. Elpirultam és eléggé zavarba jöttem. Harry átkarolta a derekam.
- Menjünk be a Harod's ba. - ajánlotta fel Niall. - Ott van gyors kajálda.
- Ahj Niall te mindig a hasadra tudsz gondolni? - kérdezte Louis.
- Ember éhes vagyok. - vágott vissza Niall és elindultunk gyalog a Harod's felé. Harry össze kulcsolta egy idő után az ujjaink.
- És mi lesz a fotósokkal?
- Engem különösen nem igazán érdekelnek. - rántott vállat rá.
Nem szóltam rá semmit.

***
Elmentünk pár ruházati üzletbe, smink üzletbe(ahova a fiúk nem jöttekbe), kajáldába. Épp a kijárat felé mentünk, mikor meg akadt a szemem egy nyakláncon. Ezüstből volt.
Szó nélkül elengedtem Harry kezét, és bementem a boltba.
- Jó estét, hölgyem. - köszöntött a hölgy eladó.
- Jó estét. Az a papír repülős nyaklánc eladó?
- Persze, kisasszony. - ment a kirakathoz, és oda adta, hogy jobban szem ügyre tudjam venni.
- Mennyibe kerül?
- 150 font. Az egyik legértékesebb ezüst láncunk. És ez az utolsó darab. Ilyet csak itt lehet kapni.
- Megveszem. - adta a hölgy kezébe Harry a pénzt és  megfogta a nyakláncot és még megakadályoztam volna, hogy eltoljam tőle a pénzt kivonszolt.
- Fordulj meg. - utasított.
- Harry.. én is kitudtam volna fizetni..
- Csak fordulj meg!
Megfogtam a hajam és felfogtam a kezemmel. Harry feltette a nyakláncot.
- Vedd úgy, hogy ez elő szülinapi ajándék. - jelentette ki. - Most gyere. - fogta meg a kezem és kihúzott a plázából. A parkoló felé vettük az irányt mikor láttuk, hogy a többiek nincsenek ott. Se ők. Se a kocsi.
- Remek.. - mérgelődött Harry, és  elkezdte a zsebébe kutatni a telefonját. Mikor megtalálta hívta Liam-et.

- Hol a csudában vagytok?! - kérdezte. - Hogy hol?! (...) Köszi.. (...) Majd meglátjuk (...) Szevasz. -köszönt el.
- Hol vannak? - kérdeztem.
- Azt hiszem gyalogolnunk kell. Vagy taxi. Mert Danielle kitalálta, hogy menjenek Night Clubba.
- Á, értem.
- Akarsz jönni? Vagy nem? - kérdezte.
- Nem nagyon szeretek buliba járni, sőt nem is szoktam. Inkább haza megyek és elfoglalom magam otthon.
- Egyedül nem mehetsz haza. Nem is tudod milyen szörnyű alakok mászkálna este. - nézett rám aggódóan. - Haza viszlek és otthon maradok veled.
- Nem kell, ha szeretnél menj csak!
- Nem inkább otthon maradok veled.
- Harry menj ha akarsz. Otthon leszek, biztonságba.
- Rendben, de előbb haza jutunk és majd utána.- döntötte a homlokát az enyémnek, és adott egy puszit. Nem az arcomra, hanem a számra. Nagyon "finom" volt. Felhívta Pault. Azt hiszem az a neve. Kb 10 perc alatt otthon voltunk.
- Biztos nem jössz? - kereste a kulcsát.
- Biztos.
- Ígérem sietek. - nézett rám, és adta oda a kulcsot. Az ajtót kinyitotta nekem. Majd nyomott egy hosszas puszit a számra.
- Rendben. - mentem be az ajtón, és intettem neki. Ledobtam a kanapéra a táskám, és a hűtő felé vettem  az irányt. Kinyitottam és ki vettem belőle a narancs levet. Ekkor kopogtatnak.
Kinyitom az ajtót.
- Szia, öhm te ki vagy? - tettem fel a költői kérdést. Egy vörös hajú lány állt az ajtóban.
- Szia te biztosan Lucy vagy. - jött be az ajtón, és maga után húzta a bőröndjeit. - Ó bocsáss meg milyen neveletlen vagyok, Debby vagyok. - nyújtotta a kezét.
- Harry unoka testvére? - ráztam vele kezet.
- Én volnék.

- Nem úgy volt, hogy holnap jössz?
- De csak a holnapi járatot törölték, de no para itt vagyok. - mosolygott  majd leült a kanapéra.
- Értem. - mosolyogtam.
- Hát Harryék? - mosolygott.
- Ami azt, illeti elmentek bulizni egy Night Clubba ami nem messze van innen.
- Csúcs. Menyünk már mi is. - ugrándozott.

- Bocsesz, de nincs kedvem.

- Hát jó. - motyogtam unottan. Bezártam a fürdőt és beálltam a zuhany alá. Megmostam a hajam. Mikor kijöttem Debby kopogott.
- Sieeeeeess! - kiabált.
- Rendben. - megszárítottam a hajam és begöndörítettem majd a szoba fele vettem az irányt egy száll fehér törölközőben.
- Na végre. Nyugi ne légy szégyenlős lányból vagyunk. - nevettet. - Ezt vedd fel! - nyújtotta.

 Át vonultam a fürdőbe és felvettem.
- Na így jó lesz? - álltam meg Debbs  előtt.
- Csini vagy bogaram! - tapsolt egyet és mosolyogva végig nézett rajtam.
- Na induljunk. - fogta meg a kezem és húzott lefelé.
- Biztos akarunk mi menni??
- Ezt kérdés volt? Persze, hogy megyünk! - bezártam az ajtót, és mentem a Night Clubhoz. Mikor oda értünk már a zene dübörgött, és színes fények pislákoltak az ajtónál.
- Gyere! - húzott maga után Debby. Bementünk. Liamet szúrtam ki legelőször, majd ő is engem és elkezdett közelíteni.
- Hé, szia Debby. - ölelte át Debby-t.
- Szia, Liam! - ölelte vissza.
- Látom húzott az a vágy, hogy elgyere. - kacsintott Liam és megölelt.
- Nem az én ötletem volt. - mutattam Debbyre.
- Hát a drágalátos unokabátyom hol kószál? - kérdezte Debby.
- Itt is van. - jött felénk Harry. Elmosolyodott mikor meglátta Debby-t, de még jobban mikor engem.
- Hát még is eljöttél? - fogta meg a derekam és közelebb húzott.
- Debby ötlete volt, amúgy a holnapi járatát törölték ezért jött ma.
- Se baj az a lényeg, hogy itt vagyok. - ölelte át Debby-t. - Gyere táncolni. - hajolt a fülemhez. Ekkor a gyomrom görcse rádúlt, és a hideg rázzot, amit Harry észre is vett és kajánul egyvigyorodott. Hm és az illata. Debby és Niall már rázták nagyban, míg Zayn és Perrie folytatták a példát, és a mi kis Tommonk, hát ízé.. vad csók csatát vívott drága Eleonorral. Liam és Danielle beszélgettek kint.
Harry megfogta a csuklom és behúzott a tömegbe. Egy lassú szám következet. Harry megfogta a derekam és körbe ölelte, én a nyaka köré fontam a karjaim, és vele szemeztem.
- Nagyon szexi vagy ebben a ruhában! - hajolt újból a fülemhez.
- Köszönöm. - pirultam el. Harry még közelebb húzott magához. Megcsapta az orrom a hitetlenül szúrós szagú alkohol, ami Harryből származott. Tehát ivott.
- Elsem tudod képzelni, milyen gyönyörű vagy. És büszkén mondom, hogy a csajom vagy.
Kuncogtam. Elkerekedtek a szemeim, mikor Harry közelebb húzta a derekam. Az ágyéka surolta az enyém. Felnyögött. Megpróbáltam elhúzódni, hogy ne ennyire legyünk közel egymáshoz, de nem ment erősen fogott magához. Össze simultunk.
- Meg bolondítasz. - mondta csukott szemmel miközben a feje a vállamnál volt.
Nem válaszoltam rá. Éreztem, hogy keze a derekamról a fenekemre csúszik.
- Harry.. - váltam el tőle.
- Mi a baj baby? - nézett rám kérdően.
- Igyunk valamit. - mutattam a pultra. Elmosolyodott és adott egy szájra puszit majd össze kulcsolta az ujjainkat, és megiramodtunk a pult fele. Közben meg akadt a szemünk a csókolózó Niallen, és Debbyn. Fiatalok. Kuncogtam egyet majd oda értünk. Felültem a bárszékre miközben Harry lassan szétnyitotta a lábaim és beférkőzött közé. Egyre feszültebbnek éreztem magam, inkább túl fűtöttnek. A szoknyám jobban a lábamhoz szorítottam, amin Harry  felnevetett.
- Mit iszol, szépségem? - nézett rám nagy szemekkel.
- Kólát. - vágtam rá.
- Kólát? - nézett furán.
- Igen azt. - válaszoltam, mire ő megrázzta a fejét.
- Akkor egy Kólát, és egy skót wishkey-t.
- Nem lesz ez túl ártalmas neked? - néztem rá  aggodalmasan.
- Nyugi, szépségem ez nekem meg se kottyan. - legyintet, és elvette a pultról a Kólát és oda adta. - Tessék. -nyomta a kezembe.
- Köszi. - ittam bele, majd letettem a pultra. Ő egy levegővel lehúzta az egészet. Egy kicsit hagyott benne.
- Megkóstolod? - nyújtotta a poharat. Bólintottam egyet és elvettem töle a poharat. Bele 'nyaltam', de rá kellet jönnöm, hogy ez egy eléggé ütös pia és eléggé erős. Fintorogtam majd vissza adtam Harrynek, aki lehúzta a maradékot.
- Ez nem jó. - nyammogtam.
- Pedig finom. - adott egy puszit az arcomra. Majd ment lejjebb, a nyakam kezdte elcsókolgatni.. nem hiszem, hogy nagyon megy az ellenállás. Ziháltam, amit Harry észre vett és elmosolyodott.
- Csak nem tetszik? - kérdezte csábítóan.
Félénken bólintottam.
- Hé, sziasztok! - jött oda Lou és Eleonor.
- Sziasztok! - köszöntünk.
- Jó a hangulat. -  támaszkodott Eleonor Louisnak. Már mindketten Káók voltak.
- Bizony. - vigyorgott Harry. Leszálltam a székről és Harry mellé álltam. Ő át ölelt.
- Na mi mentünk haza.. van kis dolgunk. - vigyorgott perverzül Elre, aki csak az alsó ajkába harapott. Még mielőtt elmentek volna El megölelt, és Louis is majd elmentek.
- Mit csináljunk? - néztem rá. A vágytól égtek zöld szemei. Tudtam mit akar. De nem teszem meg. Még nem. Túl korai.
- Akarlak. - suttogta a fülembe. Eltoltam magamtól. - Mi a baj? - nézett nagy szemekkel.
- Harry ez.. ahj..  nagyon gyors nekem. - néztem a kezünkre, ami össze volt kulcsolva.
- Sajnálom. - húzta el a száját. Kért még egy inni valót, ami erősebb volt. Lehúzta.
- Gyere szedjük össze a többieket. - indultam meg a tömeg felé, de Harry vissza húzott.
- Majd jönnek. - húzott a kijárat felé.
Haza gyalogoltunk, mikor a ház elé érkeztünk keresni kezdtem Harry kulcsát. Megtaláltam. Vacakoltam egy darabig, hogy bele találjak a zárba. Harry a derekamat át ölelte és nézte, hogy balfékesedek. Az ajtó kinyílt. Végre. Beértünk a korom sötét házba. Lerúgtam a cipő, amit a fogas alá tettem. Harry már a lécsőnél járt és addig az ő cipőjét is a helyére tettem, majd elindultam felfelé.
- Harry hol vagy? - kerestem a villanykapcsolót, de nem jött válasz. - Harry.. - kiáltottam nagyobbat. - Na jó ez nem vicces. Ekkor éreztem, hogy át karolja a derekam.
- Miért nem válaszoltál? - motyogtam.

- Bocsáss meg kicsim. - adott egy puszit a nyakamra. 
- Azt hiszem én lefekszem aludni. - fordultam felé, mire ő felkapott és be vitt "menyasszony pózba" a szobámba. Letett az ágyra és felém mászott. 
- Aludhatok veled? - csókolgatta az arcom majd rá tért a számra, és megcsókolt. Igen első hiteles csókolózásunk. Én vissza csókoltam. 
- Aludj, de egy feltétel! - néztem rá.
-  Igen?
- Ha elmész és mosol fogat mert írtózatossan alkohol illatú a szád. - fintorogtam.
- Rendben. - adott egy szájra puszit, és elindult kifelé. Én elkezdtem levetni a ruhám. Egy száll fehérneműben voltam mikor Harry jött be a szobába.
- Hé..- takartam magam.
- Ne takard el magad, gyönyörű vagy. - jött oda hozzám.
- Ilyen gyorsan fogat, hogy lehet mosni? 
- Száj víz is létezik. - nevetett. - Elmegyek tusolni, egy röpke pillanat és itt vagyok! - csókolt meg.
- Rendben. - fel vettem a pizsim, ami egy hosszabb fehér pólóból állt és egy rövid fekete "forró naci"ból.
Leoltottam a villanyt és befeküdtem az ágyba. Kb 20 perc múlva Harry testét láttam, ahogy megvilágította hátulról a fény. Bokszerben.. Jézus.
- Csak nem alszol? - csukta be az ajtót.
- Nem. Még nem. - befeküdt mellém, és közel húzott magához. 

Harry Styles

Mikor hozzám simult éreztem, hogy nincs rajta melltartó és ez beindította vágyaim. Nem igazán bírtam magammal. Ezt ő is érezte.
- Minden oké? - könyökölt fel.
- Azt hiszem.. - motyogtam és vettem egy nagy levegőt. Istenem most már csak ez hiányzott.. Kis Harry sem bír magával. 

- Lucy... - szóltam neki.
- Mi az? - kérdezte kétségbe esetten.
- Nem bírok ellenállni... - szorítottam össze a szemeim és beszívtam az ajkaim.
- Öhm.. - csak ennyit mondott.

- Azt hiszem jobb ha át megyek aludni az én szobámba.. - ültem fel.
- Ne..  kérlek maradj. - fogta meg a kezem és vissza húzott.
- De Lucy.. megörítesz.. alig bírom magam fékezni, hogy ne csináljak olyat, amit még nem kéne. Mármint felőled. Szerinted... ahj. - sóhajtottam. - Szerinted miért van erekcióm?! - böktem ki, mire Ő elnevette magát. Nagyszerű Styles brávó, sikeresen kinevetteted magad.
- Gyere feküdj vissza. - kuncogott, és vissza húzott az ágyra. Megforgattam a szemeim és vissza feküdtem mellé, amilyen messze csak lehetett lehúzódtam az ágy szélére.
- Nem harapok.. - motyogta. Vissza csúsztam mellé, de mondtam neki, hogy inkább forduljon háttal nekem. Át öleltem a csípőjét és becsuktam a szemem.
- Jó éjt Harry. - tette a kezét az enyémre.
- Jó éjt Baby. - adtam egy puszit a fejére. 

***
Reggel Lucy  ébresztgetésére ébretedtem, és iszonyatos fejfájásra.
- Harry. - mozgatta meg a karom, és halkan a nevem mondogatta.
- Még öt percet. - húztam a fejemre a takarót.
- Tudod mennyi az idő? - kérdezte.
- Nem, de nem is érdekel aludni szeretnék. - vágtam rá.

- Harry az isten ért 3 óra lesz 5 perc múlva.
- Mi van? - néztem ki a takaró alól.
- Igen. Mindenki fent van és éppségben, persze mindenki fejfájással. Csak én vagyok teljesen normális, ezzel azt értem, hogy én nem ittam és nem vagyok másnapos.
- Szólj, Louisnak.. - motyogtam.
Ő bólintott egyet és kiment a szobából. Pár perc múlva Louis hangját hallottam meg.
- Itt vagyok cica. - bújt be mellém az ágyba drágalátos férjem.
- Jó reggelt. - kómásan és ásítva üdvözöltem, majd megöleltem.
- Na mizu? Fejfájás? - kérdezgetett.
- Semmi extra veled? Amúgy igen van, és mindjárt szét szakad a fejem.
- Várj hozok gyógyszert. - azzal eltünt és kb 2 percre rá egy ngy tálcával ért vissza. Rajta 3 pirítós, meleg tea és egy gyógyszer.
- Köszi, édes. - fogtam meg a tálcát.
- Jó étvágyat, majd vissza jövök. - kacsintott. Én elkezdtem enni, de semmi étvágyam nem volt.. az első felét se ettem meg.. Bevettem a gyógyszert, és felkeltem. Levittem  a tálcát. Letettem a pultra és beültem Zayn és Liam közé akik Forma1- et néztek. Az én kis tündérem és a leendő sógornőm valamit alkottak a konyhába. Semmi erőm nem volt felkelni.
- Azt hiszem többet nem iszok.. - jelentette ki Zayn.
- Én nem is ittam sokat, max 3 sört. - mondta Liam. - És te? - néztek rám.
- Bacardi-t, Konyakot, Whiskey-t, Rumot.. meg valami erőset. - soroltam. - És mi van Debbyvel? - érdeklődtem drága unokahúgom után.
- Alszik. - vágta rá Louis, és az ölembe ült.
- Szia baby. - üdvözöltem.
- Szia édes adj egy csókot. -tett úgy, mint ha smárolnánk.
- Phuj. - fintorogtak Liammék.
- Uraim. - hozott egy nagy tálca muffin-t az én szépségem.
- Köszönjük. - vágtuk rá egyszerre.
- Na Lou, most egy kis időre megcsallak. - löktem ki az ölemből és belehúztam Lucy-t. Megcsókoltam.
- Kóstoljátok meg. - Ashley Louis ölébe foglalt helyet, ekkor jelent meg Niall. Vett 3 muffin-t és ledobta magát a földre.
- Jó reggelt álom szuszék. - köszönt neki Ashley.
- Nektek is! - kicsit furán nézett rám, mint ha nem tetszett volna neki, hogy Lucy az ölemben ül.
- Jaj még ma el kéne vinnem az autót szervizbe. - nyögtem fel.
- Nekem meg el kéne mennem Daniellel venni valamit a leendő anyósomnak névnapjára.
- Hagyd majd én viszem. - állt fel Louis és a kabátját kezdte el felhúzni. Adtam neki egy kis pénzt azzal el is tűnt.
- Gyere kicsit. - húztam a konyhába Lucy-t.
- Igen? - fogta meg a kezem. 

- Szeretnélek ma bemutatni valakiknek. - mosolyogtam rá.
- Rendben. - mosolygott szégyenlössen. Szerintem sejti, hogy kikre gondolok. Anyára és Gemmára.
- Akkor induljunk most el. - mentem fel gyorsan felöltöztem, mivel szegény Range Rover-em elvitte Louis ( :( ) ezért a másikkal mentünk. Az Audimmal. Elindultunk, teát Holmes Chapelbe.

4.fejezet ~ Rajzolás

Elöször is nagyon, nagyon, nagyon köszönöm a díjat Boginak! :) xx ♥ És aaaaaa 4.fejezet:)) Remélem komiztok sokat hozzá! Annak örülnék a legjobban! :)  

Harry Styles

Mindent hallottam, amit telefonon beszélgetett. Amikor kimondta, hogy ha csak "ez is egy fellángolás" a szívem szakadt meg, hisz én tény és való, hogy többet akarok tőle. Azt akarom, hogy az enyém legyen, senki másé... csak az ENYÉM! Igen lehet, hogy hülyén hangzik "elsőre" bepróbálkozni nála.. De ő, olyan más.. benne minden meg van, ami kell. És a gyönyörű mosolyáról ne is beszéljünk.. Aztán majd mondhatja a sajtó, hogy Na Harry Styles újból becsajozott és ez is majd egy futó kapcsolat lesz. Nem én komolyra terveztem vele. Már eldöntöttem, hogy rá van szükségem. Ő az aki engem boldoggá fog tenni, tudom, érzem itt belül. A szívem sugallja és nem csalódom a megérzéseimbe. Ha Danielle és Liam is már évek óta együtt vannak akkor én miért nem lehetnék boldog vele? Vagy Louis, és Eleonor? Miért? Ugyan, olyan ember vagyok, mint a többi csak annyi, hogy híres. Na és?! Én is megérdemlem, hogy boldog legyek. Taylor is csak játszott velem.. nem tudta elfogadni az igazi énem. És, ha szeretek bulizni, akkor mi van?! 19 éves vagyok, és kihasználom az idő-t olyan dolgokra amit majd 40 évesen nem igen tehetek meg. Tudom, hogy ő tuti elfogad, és képes lennék megváltozni. Érte. Csak is érte! Anyukám mindig, azt mondta: " Harry! Nekem olyan mindegy, hogy ki a barátnőd. Csak te legyél boldog és szeressétek egymást! Elfogom fogadni a barátnőd még, ha ő nem is fog bírni. De akkor fogok igazán megharagudni arra a lányra, ha össze töri a szíved!
Ezek a gondolatok jártak a fejemre amikor Lucy elkezdett végre kinyögni valamit.
- Ööö. Erre mit kéne mondanom? - sóhajtott. Láttam a szemében, hogy igen is szeret, csak fél bevallani.
- Azt, hogy te is szeretsz engem. - még mindig az ajtófélfát támasztottam.
Ő lehajtotta a fejét és a lábát húzogatta ide oda. Cselekednem kell. Megfogtam az állát és óvatosan felhajtottam a fejét, közelebb ügyködtem magam hozzá.

- Kérlek mond, hogy te is szeretsz.. még ha nem is ismerjük annyira egymást majd megfogjuk. Kérlek mond, hogy azt érzed irántam, amit én irántad. Bármit megtennék annak érdekében, hogy enyém legyél. Képes lennék megváltozni. - csuklott el a hangom.  A szívem a torkomban dobogott. Válaszára vártam. A tenyerem kezdett egyre jobban izzadni.

 Feszülten éreztem magam. Mi van, ha nemet mond? Azt ne élném túl.

- Hát én.. - sóhajtott nagyot. Megfogtam a kezét, és éreztem érintésemre össze rezzen.
- Kérlek. - suttogtam alig hallhatóan. Szemeit lehunyta és az ujjhegyeivel a kézfejem simogatta. Ez talán egy igen? Ez a gesztus talán azt jelenteti, hogy az enyém? Lassan a homlokom az övének döntöttem és én is lehunytam a szemeim. Éreztem a meleg levegőt, amit kiprésel magából. A bódító illatát.
- Szeretlek. - várakozásom meghozta gyümölcsét. Kimondat. Szívem hevesen vert a helyén. Az érzésem most sem csalt. Tudtam. Ez a 2 nap épp elég volt ahhoz, hogy megbolondítson. Elérte azt, hogy belé szeressek. Mind össze két nap. Elég volt ehhez. Most már az enyém. Senki sem veheti el tőlem, senki! Ha valaki megpróbálja megfogom ölni. Nem érdekel, hogy mi lesz velem csak az ő épsége.
- Én is. - orrunk össze ért. Érezte teste remeg a gesztusom miatt. - Biztonságban vagy mellettem. - mondtam bizalmasan. - És ha a többiek tudomást szereznek erről ne tagad le. A legjobb, ha ők is tudják, hogy az enyém vagy. Ígérem nagyon hűséges leszek hozzád, és bármit megteszek, hogy boldog legyél! Ezt nagyon garantálom!
- De..de ez nem korai? Mármint, hogy járunk? - kérdezte félénken.
- Lucy megfogjuk egymást ismerni! Minden tudni fogunk egymásról, nem lesznek titkaink! Mindenem a tiéd! - mondtam a legöszíntébben.
- R..rendben. - dadogta. Átöleltem védelmezően, és egy puszit nyomtam a feje búbjára.

- Vigyázok rád! - néztem le rá, míg ő szégyenlősen nézett rám. - Akkor ismerkedjünk. - kezdtem lassan hátra tolni, be a szobájába. Majd becsuktam a lábammal az ajtót, és az ágyhoz vezettem. Haha, nehogy azt higgye, hogy mocskos dolgot akarok itt vele csinálni. Nem. Amíg ő nem kéri, hogy csináljak olyan dolgok amitől az enyémmé válik úgy. Soha nem erőltetném. Főleg nem rá. És még korai, nem csak szerinte de szerintem is.
Leültettem az ágyra, majd leültem mellé, és megfogtam a kezét, ujjainkat össze kulcsoltam.
- Nos, mit szeretnél tudni szépségem? - tűrtem a füle mögé az arcába logó tincset. 

Nagyon jól esett, hogy a szemembe nézett, amióta ez a Szeretlek dolog történt.

- Mesélj magadról. - szinte éreztem, hogy ez lesz a legelső kérdése.
- Nos, Harry vagyok 19 éves, Holmes Chapeben születtem. Anyával élek és a nővéremmel Gemmával. Eddig csak egy hosszútávú kapcsolatom volt ami 1 évig tartott. És a veled tervezett kapcsolat... - játszottam a gondolkodó embert. - Amíg megnem halok! - mosolyodtam el, mire ő is egy apróbb mosollyal jelezte, hogy tetszik neki amit mondok. Remélem. - Te jössz.
- Lucy vagyok 18 éves vagyok és most nyáron, jobban mondva 2 hét múlva 19. Öhm, itt Londonban születtem. Anyuval és a nővéremmel élek.
Akár csak én. Persze lány kiadásba. Haha.
- Apukád? - kérdeztem a leendő aposomra.. Jó tudom még korai ezen is gondolkodni.
- Őszintén akarod tudni?! Miután megszülettem elhagyta anyám. Egyszer sem láttam. Ezért a létezéséről sem tudok. Vagy is ez a véleményem. És a tiéd?
- 11 voltam, mikor elhagyta anyám. Azóta anya újra házasodott.
- És szoktad látni apukád?
- Persze, 2 hetente persze ha nem turnézunk, vagy ha nincs koncert együtt megyünk egy napos apa fia, és lánya programra. Szóval eléggé jól kijövünk még így is. - mosolyogtam.
- Értem.
- Adhatok egy puszit? - kérdeztem kisfiúsan.
- Ha nagyon szeretnél.
Adtam egy hosszas puszit az arcára. Majd legközelebb a szájra adom.
Elkuncogta magát, amire én egy nagy mosolyt villantottam. Annyira édes.
- És mit szeretnél ma csinálni? - tetem fel neki a kérdést.
- Nem tudom.
- Van ötletem! Veled lenni, veled lenni, újból veled lenni, ohhh és egy kicsit veled lenni. - nevettem el magam.
- Háááát rendben. - mosolyodott el.
- Gyönyörű a mosolyod! - dicsértem meg a mosolyát. - Na jó, de tényleg mit csináljunk? - tetem fel újból a kérdést.
- Tudod imádok rajzolni, és arra gondoltam, hogy mi lenne ha rajzolnánk? Tudom hülyén hangzik, de mi mást csinálhatnánk?
- Remek ötlet. - helyeseltem az ötletét. - Várj lopok Zayntől kellékeket! Ne, hogy elmozdulj innen! - néztem rá egy "maradj itt" képpel majd megpusziltam és elhagytam a szobát. Leballagtam a lépcsőn és Zayn-t kerestem.
- Hé, haver! - fogtam meg a vállát, míg ő a kanapén tv-zett.
- Hm? - hümmögött és hátra fordult.
- Tudsz kölcsön adni rajz kellékeket? - néztem rá boci szemekkel, hisz nem igazán szereti, ha a rajz cuccait kéregetjük el.
- Hát jó. - írányult fel, én követtem öt. Beértünk a szobájába.
- Tessék. - nyomott a kezembe, pár lapot színes ceruzát, grafit ceruzát, és radírt.
- Kösz, Zayn. - hagytam el a szobáját, és vissza mentem Lucyhez.
- Itt vagyok, szépség. - tettem az ágyra a kellékeket, és fogtam egy párnát, meg egy lapot és színeseket, meg grafitott és helyet foglaltam a szőnyeg közepén. Mellkasom alá a párnát, és könyökölve figyeltem Lucy-t.
- Gyere ide! - mutattam magam mellé. Ő is megtette ezeket, és helyet foglalt mellettem.
- Nos, mit rajzoljunk? - nézett rám.
- Mondjuk egymást? - tetem fel a kérdést.
- Rendben, de akkor ne less! - utasított és felült.
- De nem tudok szépen rajzolni, túl szép vagy, hogy letudjalak rajzolni. - biggyesztettem le a szám.
- Nem muszáj mesteri műnek lenni. - mosolygott. Az a mosoly, egyszerűen megbabonáz.
- Hát rendben.
***
- Na muti. - mondtam kíváncsian.
- Rendben. - megfordította a lapot.

- Azta mindenit.. - képedtem el, majd elvettem a kezéből és a tarkóm dörzsöltem. - Ezt, hogy csináltad?
- Hát a fantáziámra bíztam és egy fejben lévő képre ami rólad volt az agyamba.
- Döbbenetes.
- Na had lássam a tied. - mászott közelebb, kérdően nézett rám mikor látta az üres lapom.
- Nem tudok rajzolni.. bocsáss meg, de téged néztelek, ahogy ügyködsz, és olyan tökéletes lett a tiéd.
- Semmi baj. - mosolygott.
Adtam egy puszit az arcára.

- És most? - néztem rá.
- Nem tudom.
- Akkor én ezt elviszem Zaynnek mindjárt jövök. - szedtem össze a cuccokat, és át vittem Zaynnek.
- Köszi, haver. - adtam oda neki.
- Nincsen mit. - mondta, az ágyán fekélödve. Vissza mentem Lucyhez.
- Ötlet? - ültem le mellé.

1. Díj. :)

Szabályok:

1. Ha megkaptad a DÍJAT, készíts róla egy bejegyzést és tedd ki a fent látható KÉPET!

2. ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!
3. Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod.
4. Ezt egytől-egyig ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra, kivéve a válaszokat!
5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatod akitől kaptad, viszont többször is kaphatsz ilyen díjat.) 

11 kérdés:

1. Kedvenc tantárgy? ~ Angol
2. Ismered a GoodLike-os srác videóit? ~ Nem 
3. Megnéznéd a Spring Breakers-t? ~ Nem
4. Rihanna vagy Beyonce? ~ Rihanna
5. Vannak képek a faladon? ~ Ha a poszte annak számít, akkor tele van One Directionnal.
6. MTV vagy VIVA? ~ Mindkettő
7. Sportolsz? Mit? Szereted? ~ Kézilabdázok, igen nagyon szeretek.
8. Oldaltáska, vagy hátizsák az iskolában? ~ Hátizsák
9. Milyen idegennyelvet tanulsz? ~ Angol 
10. Miért szereted a blogolást? ~ Elöszöris nagyon imádom "más" életét tervezni, bárcsak az enyém is úgy menne, hogy hoppá akkor most így nézek ki, úgy nézek ki. A lényeg az, hogy nagyon IMÁDOK blogot írni. ÉS IMÁDOM AZ OLVASÓIM! 
11. Tavasz, vagy nyár? ~ Nyár

Akiknek küldöm:

Beatrix Birkás

Patricia Kossuth

Cher Lloyd

Szilasi Patrícia

Jenny

3.fejezet ~ Érzelmek

Ésssss itt a 3.fejezet. Először is köszönöm a 3 követőt, és a komit.
 FIGYELEM EGY ÚJ SZEREPLŐVEL BŐVÜL A BLOG!(ne felejtsd el megnézni a "Szereplők" oldalon)

mercédesz kiss: Köszönöm a kommentedet, nagyon aranyos vagy, hogy így várod a fejezetet. Tádááá itt is van ! xx ♥ 

Lucy Parker

Arra eszméltem fel, hogy valaki kopog.
- Ki az? - kérdeztem hangosabban.
Niall, aranyosan bedugta a fejét az ajtón.
- Figyelj, Lucy.. nagyon sajnálom az előző jelenetem, nem akartam Harry-t kellemetlen helyzetbe hozni, és téged se. - magyarázkodott.
- Semmi baj.. - vágtam rá. - De miért mondtad, azt? Vagy netán igaz?
- Erre nem adhatok választ, sajnálom. - nézett a szemembe. Ekkor Zayn rontott be.
- Vas Happenin Fiatalok?! - üvöltötte.
- Neked is szia, Zayn! - néztem rá.
- Csak azért jöttem, hogy mi a fene baja van a mi kis göndör barátunknak? - nézett ránk.
- Niall, olyat mondott, amit szerintem Harry nem nagyon akart.. vagy is nem tudom, hogy mondjam ezt el, de miért?
- Hát eléggé sietősen, és idegesen ment el, kb 5 perce. - Rá néztem Niallre aki lehajtotta fejét, és az ujjaival babrálta a takarót.
- Ö, és hova ment?
- Szerinted az orromra kötötte? - kérdezte lepődve.
- Nem. - vágta rá Niall.
- Elmegyek meg keressem. - ajánlottam fel, majd a kardigánom ért nyúltam.
Zayn bólintott. Elkezdtem leballagni a lépcsőn. Felhúztam a cipőm.
- Hova mész? - nézett át a konyha pulton Ashley.
- Mindjárt jövök. - siettem ki az ajtón. Elhagytam a ház területét és elindultam a Hyde Park felé. Na jó ez eléggé örültség egy fiút keresni itt Londonba, egy hatalmas városba?! Bárhol lehet.
***
Kb fél órája sétálok az utcákon és sehol, így elhatároztam, hogy elindulok haza mikor valaki megfogta hátulról a kezem. Ahogy megfordultam Harryvel szemeztem.
- Na végre, hogy meg vagy. - néztem rá megkönnyebbülve.
- Sajnálom, hogy nem szóltam merre megyek, de egy kis sétára volt szükségem.
- Mi meg már, azt hittük, hogy el vesztél.
- Áh, dehogy. Na, de menyünk haza! - indultunk el a ház felé.
- Miért mentél el? - tértem a lényegre. - Velem van a baj?
- Nem, dehogy.. csak néha nagyon is elegem van a fiúk hülyeségéből, de ez nem azt jelenti, hogy haragszom rájuk, csak kell ilyenkor pár kört tennem, hogy újból betudja fogadni az agyam ezt a sok baromságot. Érted, nem?

- Igen, azt hiszem. - vágtam á nyugtalanul.
- Baj van? - állt meg és a szemembe nézett.
- Nem, nincs..menjünk haza.. - Indultam el.
- Öhm, erről jut eszembe a hétvégén az unoka testvérem jön látogatóba hozzánk. És, ha megbízhatnálak avval, hogy kicsit körbe vezeted London jelentősebb részein akkor azt nagyon megköszönném. És mielőtt megkérdeznéd miért téged kértelek meg, azért mert mi holnap után Franciaországba megyünk egy koncertre, és..-  csuklott el a hangja.
- Igen? - néztem rá.
- És téged jobban kedvellek, mint Ashley-t.. de ezt el ne mond neki, kérlek. - nézett nagy szemekkel.
- Dehogy mondom én.. néha nekem is az agyamra megy bár nem, mint ha ez nem lenne kölcsönös. - nevettem el magam, mire ő is elnevette magát.
- Értem, de ugye elvállalnád?
- Persze. Amúgy fiú vagy lány?
- Lány.. ha fiú lenne nem bíztam volna rád.. - komolyodott el, amit nem értettem.
- Értem, és mi a neve, hány éves, hol lakik? Jó tudom, hogy semmi közöm hozzá, de azért jó lenne tudni.
- Ugyan miért ne mondanám el?! Amúgy Deborának hívják, de mindenki Debbynek vagy Debbsnek szólítja viszont jobban bírja a Debby-t. 19 éves, és jelenleg New Yorkban él.
- Áhhhhh, akkor jól eleszünk. - tapsoltam, mint egy kislány örömében, aki egy fagyit kapott. Erre Harry elnevette magát.
- Ízé, ez tökre ciki volt, igaz? - szégyelltem el magam.
- Szerintem aranyos volt. - nevetett majd az arcomon pihenő tincset eltűrte. - Jó, de most menjük haza mert, ahogy elnézem esni fog. - nézett az égre.
- Rendben. - kb 5 perc múlva a ház elé értünk. Harry elkezdte a zsebében kutatni a kulcsait, ami meg is lett. kinyitotta az ajtót, és megvárta amíg bemegyek rajta, és becsukta utánam. Levettem a kabátom, és felakasztottam a fogasra, majd a cipőmet a falifogas alá tettem a lábtörlőre. Harry is elvégezte a ilyen dolgokat. Elindulunk a konyhába, mikor Ashley-t és Loius-t heves csók csatát vágott. Elmosolyodtam majd halkan elmentem mellettük, és a hűtőt nyitottam ki. Persze a kis jelenetet nem én, hanem Harry törte meg szinte a hangos mosolyával, amit Louissék felé villantott.
- Hazza, kiengedte meg, hogy ekkorát vigyorogj, hogy még csukott szemmel is lehessen látni?!
- Nem tehetek róla. - fogott meg egy almát.
- Na és hol találtál rá erre az elveszett báránykára? - nézett rám.
- Ő, talált rám. - öntöttem magamnak narancs levet.
Erre Harry egy hatalmasat vigyorgott majd beleharapott az almába, és át ment a nappaliba.
- Áh, szóval ő talált rád.- nézet rám Ashley miközben Louist karolta át.
- Ashley..kérlek.. - próbáltam eltérni a témától, és elhagytam a konyhát. Oda ballagtam a kanapéhoz, és leültem a tv-t néző Harry mellé.
- Jó étvágyat! - nevettem.
- Köszönöm. - Harapott az almába.- Öhm, neked meg jó ivást! - nevetett fel.
- Köszi szépen. - ittam az innivalóból. Harry megette az almát, és elvitte a kukába a csutkát, majd felment a szobába.. nem tudom, vagy büdös vagyok(?!) vagy nem bírj a társaságom. Mindegy is, felmentem a szobámba, és bezártam az ajtóm. Na lázadjunk..mondjuk ez rám nem jellemző, de ha már senki sem szeretne velem egy légkörben lenni, akkor mi mást csinálhatnék?! Fel mentem You Tube-ra és keresni kezdtem valami jó zenét, ami sikerrel is járt. Imádom ezt a zenét, olyan vidám és hangulatos. Felálltam az ágyra és megfogtam a fésűm majd elkezdtem tátogni. Na jó ezt a tipikus 12 évesek csinálják, de mit csinálhatnék. UNALOM van és ennyi. Mikor vége lett a számnak, kapcsoltam egy másikat Szintén nagy kedvencem, és kivűlről fújom az egészet.
Felnéztem Twittere. És, ekkor láttam meg legjobb barátnőm szomorú kiírását.
@Julia_Reed: Nyugodj békében Lulu!

Lulu 7 éves lány cica volt, nem is a kora miatt halt meg, hanem rákos volt..nagyon sajnálom hisz nagy állat fan vagyok, köztük a macskák a legkedvencebb állataim.
Azonnal a telefonom kerestem. Görgetni kezdtem a névjegyeket és végre megtaláltam Julia telefon számát. Lejebb halkítottam a zenét, és rá mentem a hívásra.
- Haló? - szólt bele vékony hangján Julia.
- Sz..szia. Őszinte részvétem.. - csuklott el a hangom.
- Köszönöm, Lucy. - hallottam szipogását.

- Imádtam őt..
- Tudom, hát még én..
- Sajnálom..
- Én a legjobban..
- És amúgy, hogy vagy? - tereltem a témát, hisz nem hiszem, hogy jól esik neki erről beszélni.
- Köszönöm meg vagyok, na és te??? Hogy érzed magad a fiúknál? És mizu velük?
- Én is meg vagyok, köszi hát jól egyenlőre.. és megvannak ők is.
- Értem, és valamelyik bejön??
- Hát igazából mindegyikre barátként tudok tekinteni, de... Harry...ő olyan más.. és.. ahj nem tudom, hogy ő mit érez irántam..na persze, ha ez egy olyan fellángolosdi akkor abból kivenném a részem.
- Áh, értem szólj ha valamire jutottatok. - mondta kicsit boldogabban..ha nevezhető volt annak.
- Rendben. Szia!
- Szia! - tette el.
Na és most, hogyan tovább? Kikapcsoltam a lap topom, és elindultam az ajtó felé, ahol Harryvel szemeztem... Jézus és ha hallotta?!
- Öhm, hát te? - kérdeztem feszülten, míg ő az ajtó félfának támaszkodva fürkészte a szemeim.
- Nos, hát öhm.. na jó térjünk a lényegre. - sóhajtott nagyot. - Nos.. én hidd el, hogy többet érzek irántad, mint egyszeri, ismerős vagy barát.. már amikor Ashley mesélt rólad akkor tudtam, hogy te leszel az igazi.. de.. de ha te nem így érzel irántam..akkor mond csak meg.-  Igazából most azt sem tudtam mit kéne mondanom.. teljesen lefagytam.. egy szó nem jött ki a torkomon..

2.fejezet ~ Szeretem?

Nem lett hosszú az tény és való, de remélem tetszik! A fejezetek mindig a hétvégére esnek majd be.. ha nem lesz annyi dolgom akkor megpróbálok minél előbb írni ! 

Ann.♥ : Köszönöm, hogy te voltál az első komentelő nagyon örültem neki, hogy írtál véleményt! xx
Tóth Eszter: Örülök, hogy elnyerte tetszésedet! xx
heni takács: Köszönöm! xx
Nikolett Komán : Köszönöm ! xx

Lucy Parker

Reggel olyan 7 kor keltem fel ez rám nem jellemző, de nem igazán jól aludtam az éjjel hisz nem az én kis pihe-puha ágyikómban aludtam. Felültem az ágyon, és a gardrób felé vettem az irányt. Hezitáltam, hogy mit is vegyek fel. Az idő kint borús volt ám, de néhol elő bukkant a nap. 

Végül egy Rolling Stones pólót választottam, és egy laza szürke Adidas melegítő nadrágot, és hozzá egy szürke Garage pulcsit. Elirányultam a fürdőbe, mikor Zaynnel futottam össze.

- Jó reggelt, Lucy! – mosolygott édesen.
- Jó reggelt.. öhm Zayn, ugye?
- Igen. – nézett nagy szemekkel.
- Csak ketten vagyunk fent?
- Igen. Én általában minden reggel ilyenkor kelek fel, persze ha totálisan másnapos vagyok, akkor elalszok 11 12 ig. – nevettet.
- Én csak a saját ágyamban tudnék aludni 9ig.
- Hát majd megszokod. Amúgy meg nálunk Harry a hétalvó. KB délig alszik, de ha kell menni interjúra, vagy próbálni akkor úgy kell kirángatni az ágyból. Amúgy kérsz kávét? Vagy nem kávézol?
- De köszi, kérek. – mosolyogtam és elindultam a fürdő felé. Bezártam magam mögött az ajtót.  Beálltam a zuhany alá és megmostam a hajam, majd lezuhanyoztam a kedvenc samponom-használtam mind mindig, aminek szerintem igen jó illata van (epres). Mikor végeztem megkerestem hajszárítót. Megszárítottam a hajam és felöltöztem. A gatyát, mint mindig a medencecsontomig húztam fel, majd a pulcsit is felhúztam, és feltűrtem az ujjait. Ki keveredtem a fürdőből mikor újabb fiúval futottam össze. Rá is jellemző volt a korán kelés, na és az egy száll bokszer is. 

- Jó reggelt szöszi. – öleltem át mire ö jó szorosan visszaölelt.
- Jó reggelt csinos. – kuncogott.
- Haha, nagyon. – nevettem.
- Mi a reggeli? – nézett nagy boci szemekkel.
- Még semmi, de ha szereted, a sajtos rántottát nagyon szívesen csinálok nektek reggelit.
- O, de édes vagy. De ha lehet, akkor nekem 5 tojásból. – nézett kis fiúsan.
- Meg lesz. – majd megindultam a lépcsőn. Lent Zayn még a kávéfőzővel vacakolt. Oda botorkáltam.
- Segítsek? – mosolyogtam.
- Miért nem működik? – dörzsölte meg a tarkóját.
- Drága, Zayn talán be kéne dugni a konnektorba. – nevettem majd bedugtam a konnektorba a vezetéket.
- De hülye vagyok! – csapot a homlokára.
- Dehogy, csak elfelejtetted ez semmi se. Amúgy szereted a sajtos rántottát? – nyúltam a hűtőbe a tojás ért, és a sajt ért.
- Persze.  – addig megterítek.. öhm hányunknak is?
- Eddig úgy néz ki, hogy 3man vagyunk. Niall, Te, Én. – vettem ki 10 tojást a dobozból.
- RÁ ez nem jellemző, hogy ilyenkor kel fel. – mosolygott.
- Háááát most úgy látszik előbb kelt. – mosolyogtam vissza.
- Igen. – vett le két csészét, és bele öntötte a kávét. 

Én addig levertem a tojást, bele szeltem a sajtot.  Begyújtottam a gázt, és feltettem a serpenyőt, amibe egy kis margarint tettem, majd mikor felolvadt bele öntöttem a tojást. Párszor megforgattam, és amikor úgy láttam, hogy megsült rá tettem a három tányérra.

 Kb. Niallé volt a háromnegyede, ami olyan 5 tojásnak felelt meg. De azért nekünk is jutott bőven. Beleittam a kávémba majd az asztalhoz vittem az ételt, épp akkor végzett Zayn az utolsó szalvéta hajtásával és leült. Megérkezett Niall is, aki igyekezett az asztalhoz ülni, míg ki nem hűl az étel. 

- Jó étvágyat! – mondtam mire a fiúk bólintottak és elkezdtek enni.
Mikor megettük ők elvonultak, de Zayn visszajött és gyors elsegített pakolni az asztalról. Úgy látszik nagyon sietős kettőjük dolga. Mikor letette a mosogatóra sietve haladt a fogashoz, és felhúzta a kabátját. amit Niall követett majd elhagyták a házat. Elmosogattam. Ledobtam magam a kanapéra és bekapcsoltam a tv-t. Kapcsolgattam egy jó darabig, de semmi jó. Megálltam egy filmnél. Ilyen horror filmszerű. Bár nem igazán csípem az ilyet, de talán ez az egy értelmes. Éreztem valaki lehelettét a nyakamnél majd a kezeit láttam magam mellet, mire én akkorát síkitottam, hogy leestem a kanapéról.  Ashley nevetését hallottam mikor feltápászkodtam a földröl és a térdemen ültem.

- Nagyon vicces.- fintorogtam.
- Igen az. – nevettet tovább.
- Louis várjál már meg, hát én még sehol sem vagyok. – húzta a pólóját miközben a lépcsőn ballagott lefelé Liam.
- Jó, de még Hazza is a tükör előtt bámulja magát. Harry vonszold le a segged, de azonnal, mert elkésünk! – kiabált fel Louis.
- Öhm, nektek is jó reggelt. – törte meg a kiabálás utáni csendet a nővérem.
- Nektek is, kicsim muszáj mennünk, mert Paul leszedi a fejünket, ha nem mérünk oda időben. – kotorászott a zsebében és elő vette a pénztárcáját.
- Tessék, menjetek vásárolni, vagy mit tudom én. Majd 5kor jövünk. – csókolta szájon Ashley-t.
- Harry, ha nem jössz, le azonnal esküszöm, kivasalom a hajad. – mormogott Liam, és a kabátjáért nyúlt.
- Megyek már. – kiabálta majd elindult lefelé.  – Jó reggelt! – vett egy almát a kirakott gyümölcsös kosárkából. Majd a szájába vette és közben a kabátját húzta. Ránk mosolygott és elhagyta a házat ő is.
- Hm, hát igen ilyen egy reggel nekik. – mosolygott rám Ashley. – Na, megyünk vásárolni? – nézett nagy szemekkel.
- Persze. – nyúltam a táskám ért, és felhúztam a fekete Converse cipőm.
Ashley is felhúzta a cipőjét, ami egy magas sarkú volt, végül mindketten a kabátunkat vettük fel és mentünk ki a házból. Ashley valamit bögyözött a kulcsán majd felnyílt a garázs ajtó, ahol egy fekete Mercedes állt. Oda ballagott a kocsihoz és kiparkolt vele.
- Ez a tiéd? – néztem furán és az autóra mutattam.
- Igen. – mosolygott elégedetten. – Szállj be! – elindultam a kocsi felé és beszálltam. Elindultunk a vásárolni. Betértünk pár ékszerboltba, ruha boltba, cipő boltba, még kajálni is voltunk. Kb. 2 órás vásárlás után haza estünk.
- Nagyon jó napunk volt nem, de húgi? – dobta le magát a kanapéra.
- De. – vonszoltam be a cuccokat, amit Ashley kint hagyott. Majd ledobtam én is magam a kanapéra.
- Megjöttünk! – kiabálta egy hang kintről, majd belépet az ajtón Zayn. Aztán Niall, Louis, Liam és végül Harry.
- Na, hölgyeim ki kér egy kis.. khm.. szeretgetést? – ajánlotta fel Niall, mire mindenki kiröhögte.
- Na, jó gyere ide. – mentem hozzá kinyújtott kézzel és át öleltem.
- Látjátok legalább valaki szeret. – mondta gúnyossna és tovább ölelt. – Te leszel az anyukám.- nézett rám nagy szemekkel, meglehetett zabálni.
- És..- nézett körbe. – áhá, Harry lesz az apukám. – nézett cukin Harryre, aki csak mosolygott.
- Hát szerintem akkor nem én vagyok az anyukád, hisz Harrynek van barátnője. – néztem Harryre majd Niallre.
- Jaj, anyu neki nincs barátnője. – karolt át Niall és kis gyerekesen oda totyogott velem Harryhez. – Na, most már van barátnője. – fogta meg a kezem Niall és Harryéhez tette. Harry megfogta, és elmosolyodott.
- Csak a te kedved ért, fiam! – mosolygott Niallre közben összekulcsolta az ujjainkat.
- Húúú, hát még itt lesz valami. – jujjogott Liam.
- Dehogy.. – engedtem el Harry kezét és elindultam a lépcsőn.
- De anyuci.. – mondta kisfiús hangon. Én csak rá mosolyogtam, és mentem tovább.

***
Kb. 10 percel később kopogtattak a szobám ajtaján. Kinyitottam és a nővérem állt az ajtóba.
- Bejöhetek? – kérdezte.
- Gyere csak. – engedtem, hogy bejöjjön, és leültem az ágyra, ő meg velem szembe. Megfogta a jobb kezem.
- Mit érzel iránta? – nézett a szemembe.
- Ö. – dadogtam. – Semmit, tényleg semmit. Pusztán barátok vagyunk.
Ekkor egy olyan „ne hazudj képet vágott”
- Na, jó, tényleg helyes, de csak 1 napja ismerem.
- És? Ez nem számít. Nagyon is össze illetek. És becsszó!
- Hát én nem is tudom. – néztem magam elé.
- Akkor csak arra válaszolj, hogy szereted? 

- Öhm..Nem vagyok  tisztába az érzéseimmel.
- De legyél, ha szereted az csak jót jelent. Mint a te szemszögedből, mint Harry szemszögéből. Csak mond meg neki, és kész!
- Ashley, figyi én nem tudom mit érzek iránta bár fogalmam sincs, hogy neki mi a véleménye.
- Szerinted akkor miért fogta meg a kezed?
- Talán mert Niall kedvéért csinálta?
- Nem! Mert kedvel, bejössz neki, hidd el Louis is így udvarolt legelőször nekem. Ilyen gesztusokat vettet be, pedig csak 1 hete ismertem.
- Jó az te vagy!
- Faggassam Harryt, hogy bejössz-e neki? 
- Nem kell, kérlek ne avatkozz ebbe bele. Nagyon szépen kérlek.. csak ebbe az egybe ne!
- Hát rendben. Amúgy olyan 7 óra fele van kedved eljönni velem és Louissal város nézésre?
- Hát nem akarok zavarni.. Szóval nem hiszem.
- Nem zavarnál minket! Te soha! Rendben, akkor még feljövök. 

Ekkor valaki esze veszett módon ront be, hát az én drágalátos "Fiam".

- Anyúúúúúúúci! Apa folyton böködi az oldalam, és nagyon fáj. - játszotta a síros kisfiút majd leült mellém és át ölelt.
- Jaj, ne sírj fiacskám.
- Nialler, hol vagy ? - jött a szoba ajtótól nem messze a hang, majd az ajtóba ért és engem nézett.
- Khm.. Harry ne bántsd a..fiúnkat. - nyeltem nagyot. Erre ő elmosolyodott majd közeledett felénk.
- Rendben, asszony akkor neveld meg a gyereked, és ne enged neki, hogy az én Twixemet egye meg.- mondta viccesen amire mind kettőnkre rá tört a nevetés. - Nem viccelek ! - nézett komolyan rám, és leült mellém. - Na jó még is. - nevette el magát.
- Hát, fiam hallottad apádat. VISELKEDJ!
- Rendben, anyuci. - biggyesztette le a száját. - Tudjátok mitől lennék a legboldogabb? - nézett ránk nagy szemekkel.
- Mitől? - nézett kérdően Harry.
- Ha te és anya előttem csókolóznátok előttem. - mosolygott, mint valami kis fiú.
- Hát ha anyád bele megy, én megteszem. - mosolygott.
Nem tudok mit kiköszörülni a torkomon.
- ÖöööööÖ. - néztem magam elé.
- Na léci, léci, léééééciiii. - nyávogott.
- Nem is tudom. Ezt játékon kívül mondom. Nem hiszem, hogy ez jó ötlet lenne.
- Szerintem ezzel nincs semmi gond. - válaszolt Harry.
- Vissza a játékhoz! Na, de mi rossz van egy csókba?
- Majd, ha felnőtt leszel elmondom. - mondtam bizalmasan neki.
- Jó, de térjünk a lényegre. - kezdte el a fejemet Harry arcához közelebb nyomni. Jaj, kérlek valaki segítséééég!
- Niall, elég! - szóltam rá.
- De most mi a fenéért nem lehet ?????? Valld már be neki, hogy szereted őt! - nézett Harryre.
- Niall... - nézett idegesen Niallre.
- Miért van az, ha én folyton segíteni akarok valakinek... bassza bevallani az érzéseit. - viharzott ki a szobából. Én csodálkozva néztem végig az eseményeket.
- Figyi, ne haragudj... csak annyira bele élte magát a játékba. - dörzsölte meg a szemeit, majd rám nézett.
- Semmi. - ráztam meg zavartan a fejem.
- Bocsi még egyszer.. - ment ki a szobából.
Elgondolkoztam újból, ami az előbb játszódott le. Niall, azt mondta, hogy Harry szeret? Vagy tényleg túl reagálta a "gyerekünk" szerepét?? 

1.fejezet ~ Nem akarom megismerni őket!

Lucy Parker

- Nem fognak megenni.. – fogta meg a bőröndjét Ashley a nővérem és húzta a kapu felé.
- De én nem akarom itt tölteni a nyaram, attól még, hogy híresek és az egész világ ismeri őket attól én még nem kedvelem őket.. főleg azt a Harryt nem.. – nyavajógtam, mire Ashley hátra fordult.
-Figyelj.. Lucy.. drágám Louissék hívtak meg bennünket nyárra örülj neki, hogy nem otthon savanyodsz a szobádba, hanem lesz társaságod. És ami Harryt illeti, majd összebarátkoztok. És hidd el nem olyan bunkó, és flegma, mint ahogy emlegetik, bár a csajos ügyeiről nem beszélve, de nem fogsz bele halni.. – húzott maga után én pedig a bőröndömet magam után.
- De 3 hónap az sok.. – álltunk meg az ajtó előtt.
Ashley csak megforgatta a szemeit, és benyitott. A hatalmas nappali üres volt, sehol senki.
- Édesem megjöttünk. – hangja az egész nappalit betelítette. – Ezek meg hova tűntek? – tette le a bőröndjét és elindult a lépcső felé, ekkor kiabálást hallottunk.
- Azonnal add vissza azt a csípszes zacskót! – futott a szőkeség a fekete hajú gyerek után.
- Nem mindig minden csak a tiéd.. – állt meg és durcásan nézett a szöszire.
- Add ide!
- Nem! .. – még párszor elhallgattuk ezt, ekkor törte meg a veszekedést Ashley.
- Khm.. hahó, fiúk! – ekkor mind a ketten elcsendesedtek.
- Ashley! – kiabálták, és a nyakába ugrottak, agyon ölelték őt.
- Ugye ma csinálsz nekünk valami finom vacsorát, mint múltkor? – nézett boci szemmel Niall.
- Persze. – mosolygott.
Én ott álltam teljesen mozdulatlanul, és felhúzott szemöldökkel néztem Ashleyre.
- Na, jó most tipli, ő az enyém! – jött le Louis a lépcsőn, és Ashley felé vette az irányt.
- Szia! – csókolták meg egymást.
- Lesem lehetne tagadni, hogy a húgod kiköpött másod. – jött oda hozzám Louis és átölelt. Talán ő az, aki teljesen normális a bandából.
- Haha, köszi, a bókot. – nevettem és visszaöleltem.
- Nos, érezzétek magatokat otthon! Lucy gyere, megmutatom, hol fogsz aludni. – fogta fel a bőröndjeimet és elindult felfelé a nagy lépcsőn.
- Louis..- kiabált Liam miközben a lépcső teteéről tartott lefelé.  - Oh, szia Lucy! – ölelt át. Haha, még egy normális lény.
- Szia, Liam! – öleltem vissza.. Igazából feltűnt, hogy eddig csak 4 fiúval találkoztam az 5ből..de mindegy is nem hiányzik a göndörke.. nekem nem.
- Nos, váláááá. – nyitott be egy gyönyörű szobába.
- Ez tényleg otthonos. – mentem beljebb és körbe néztem. Oda totyogtam az erkélyhez, aminek üveg ajtaja volt és el lehetett látni a London Eyehoz.
- Valóban. – jött be hozzám és letette a cuccaim. – Bármire szükséged van, tudod, mit kell csinálni! Csak szólj valamelyikünknek ééééés mi állunk szolgálatodra! – mosolygott és elhagyta a szobát.
- Rendben. – elkezdtem pakolódni, a falba épített gardróbba, és a fésülködő asztalra. De viszont a fürdőt nem találom meg.. ki sétáltam a folyósóra és bekopottam a mellettem lévő szobába.
Vártam, és vártam egyszer csak kinyílott az ajtó.. ki dülettek a szemeim, amikor megláttam Harryt. Kék kockás ing, ami ki volt gombolva, alatta fehér póló, és egy fekete cső naci.
- Öhm, szia, bocsi a zavará….
- Szia, Harry vagyok! – ölelt át jó szorossan.. hát mit ne mondjak eléggé meglepödtem.. azt ne is vegyük figyelembe, hogy mennyivel nagyobb volt nálam hisz csak 157 cm vagyok. Na de nem számít. Az illata olyan finom volt.. beszippantottam és elengedett.
- Szia, Lucy! Nem akarlak zavarni, de megmutatnád, hol van a fürdőszoba? – néztem rá, míg ő kis fiúsan mosolygott.

- Nem zavarsz! Persze, gyere. – ment előre én pedig utána. Feszülten figyeltem, ahogy benyit a 2 vel arrébb lévő helységbe.
- Parancsolj. – nézett le rám.
- Köszönöm! – sétálta oda a tükörhöz. Eltűrtem a fülem mögé a hajam, és kezet mostam, mikor felnéztem a tükörbe láttam, hogy Harry még ott áll és mosolyog.
- Mi az?
- Semmi. – mosolyogva ment ki a fürdőből.
Erre meg mi jött rá?! Mosolyroham? Mikor végeztem a kézmosással vissza mentem a szobához, vagy is csak majd nem az én szobámhoz. Benyitottam az egyikbe ahol pont Harry volt.
- Téves szoba. – mosolygott.
- Észrevettem. – erőltettem egy mosolyt én is az arcomra.
- A szomszéd szoba lesz, az! – kacsintott.
- Öhm..oké. – hagytam el a szobáját. És át tértem az enyémbe. Bezártam az ajtót, és leültem az ágyra. Egy darabig gondolkodtam, hogy mit kéne csinálnom. De meggondoltam magam és lementem az emeletről.
- Hé, Lucy meg találtad a fürdőt?  Mert elfelejtettem megmutatni. – húzta el a szájját Louis.
- Persze, kaptam idegen vezetést Harrytől. – ültem le egy székre. Ekkor egy nagy kaján mosoly tűnt fel Ashley arcán.
- Mi van? – néztem rá kérdően.
- Áh.. semmi. – ment a konyhába.
- Kérsz? – nyújtott felém egy csípszes zacskót Niall, akinek a pofija tele volt.
- Köszönöm! – nyúltam a zacskóba és kivettem belőle egy keveset.
- Nekem is maradt még? – jött oda mellém Harry.
- Te nem kapsz… ma már ettél 3 csomaggal. – nézett durcissan Harryre.
- Te csak ne beszélj zaba gép.. nem tudom ki ette fel az egész hűtőt az éjjel.. – húzta fel a szemöldökét. – Ja és hova tűnt az OREO kekszem? – nézett kérdően Niallre.
- Öhm, ízé meg ettem.. – mondta szomorúan Niall.
- Na, látod.. különben is ne legyél pofátlan, és adj a vendégnek is! – mosolygott le rám.
- Már kaptam, köszi. – ettem meg az utolsót.
Majd Harry bele nyúlt a zacskóba és ki vett egy jó marékkal.
- De.. de.. – nézte Harry kezét, ahogy elemeli, a sok csípsz darabkát. És mit ne mondjak, tényleg sok volt, hisz Harry keze hatalmas volt az enyémhez képest.
- Semmi, de… a többit meg ad oda neki! – nézett a zacskóra, majd rám.
Oda nyújtotta szomorúan.
- Dehogy, egyed csak meg. – toltam vissza a zacskót.
- Köszönööööm! – nézett nagy szemekkel rám, és megölelt. Én visszaöleltem, és ki vettem a kanapén lévő táskámból egy nagy Haribos gumicukros zacskót.
- És ezt is meg eheted, én nem kérem.
- Te vagy a megmentőőőőm – húzta el az ’ő1-t és újból meg szorongatott.
- Szívesen. – volt egy olyan érzésem, hogy Harry engem néz. És a sejtésem nem csalt, felnézem rá és ő csak mosolygott.. visszamosolyogtam és a konyha felé vettem az irányt.
- Teljesen beléd zúgott. - támaszkodott a pultnak Ashley.
- Teljesen meghibbantál! – csaptam kicsit homlokon.
- Tudtam, hogy bejön.- Jézus, fejezd be.. nem jön be nekem.
- Ki nem megy be?  Vagy mi? – jött be Harry és a hűtőt közelítette meg.
- Semmi. – húzogatta a szemöldökét, és kajánul mosolygott ám.
’Hagyd abba!’ – tátogtam, és ezzel ki is ment.
- Kérsz? – mosolygott rám és a kezében egy narancsleves doboz volt.
- Igen, köszi. – szívtam be az ajkaim, és feszülten figyeltem, ahogy levesz egy poharat a fenti szekrényből. És önt a pohárba.
- Parancsolj. – adta oda a poharat. Ahogy megfogtam a poharat, úgy véletlen vele együtt Harry kezét is, amin elmosolyodott, én pedig megfogtam rendesen a poharat.
- Köszönöm. –ittam bele.
- Halihó, emberek. – jött „megmentő” ként a konyhába Zayn. Ezzel arra céloztam, hogy így már nem éreztem magam annyira zavarban, mint ahogy eddig. – kell valami nektek a boltból? – nézett egyszer rám, és egyszer Harryre.
- Nekem hozhatsz egy OREO kekszet, amit drága Nialler elkobozott és felzabált. – elő vette a zsebéből a pénztárcáját, amiben mit ne mondjak nem kevés pénz volt, és adott Zaynenek 10 fontot.
- Rendben. – írta fel egy kis cetlire. – És neked? – nézett avval a gyönyörű gesztenyebarna szemeivel rám.
- Egy Twixet. – mosolyogtam, nyújtottam neki 5 fontot.
- Lehet az kettő is. – tolta vissza a pénzt Harry és adott még 10 fontot Zaynnek, majd rám nézett és mosolygott.
- Rendben, akkor én elmentem, sziasztok! – ment ki a konyhából.
- Öhm, miért nem fizethettem volna én? – néztem fel rá kérdően.
- Mert vendég vagy.
- És? Attól még nekem is van pénzem.
- Nem para. – mosolygott és a mosogatóba tette a poharát, és elhagyta a konyhát.
Istenem megörít evvel a mosolygós énjével.. Meg ittam én is az inni valót és én is bele tettem a mosogatóba a poharat, és ami még volt koszos edény, pohár elmostam, és a nappali felé vettem az irányt.
- Azt, hiszem, én elmegyek, ledőlök, mert eléggé fáj a fejem. – mutattam az emelet felé.
- Rendben. – mondta Ashley.  Elindultam felfelé, egyenesen a szobába. Behúztam a sötétítőket, és bedobtam magamat az ágyba, elő vettem a lap topom, és felmentem Twittere.

@Lucy_Parker: Hm, talán tényleg jó fej lehet.. majd idővel ki derül! Nyugodalmas estét mindenkinek! xx
Ezzel ki léptem, és letettem a lap topom majd bebújtam a takaró alá és elaludtam.

***
- Cssss.. ne ébrezd fel! – hallottam egy fiú hangot mellőlem. Lassan kinyitottam a szemeim.
- Hé, mi az? – kérdeztem komásan, mikor megláttam Louist, és Ashleyt.
- Vacsora. – mosolygott Ashley.
- Még is mennyi az idő?
- 7 óra. Kb. 2 órát aludhattál.
- Aludhattál volna többet is, de Ashley ragaszkodott hozzá, hogy kelj fel most. Szóval rám ne hariz! – nézett kisfiúsan.
- De, hogy!
- Amúgy, ezt Harry hozta be neked, és szerinte nagyon édesen alszol.
- Haha.. – néztem rá flegmán, és felültem.
- Na, akkor igyekezz le fele! – utasított a nővérem, majd elhagyta a szobát.
- Jó. – mondtam, majd felálltam, oda sétáltam a tükör elé és meg igazítottam a hajam majd lementem. Mindenki lent volt már. Kicsit kellemetlenül éreztem magam, amikor mindenki végig mért. Leültem Zayn és Niall közé.
- Jó reggelt álomszuszék. – mosolygott Harry.
- Inkább jó estét. – nevettem.
- Hé Lucy gyere, segíts ezeket ki vinni. – hallottam Ashely hangját a konyha felöl.
- Megyek. – válaszoltam, feltápászkodtam és elindultam a konyha felé.
- Nos, te vidd a krumpli salátát, a húst, és az inni valót. Én viszem a rizst, a poharakat meg a szalvétát. A tányérokat már Louis kirakta. Bólintottam egyet és megfogtam a salátát, és a húst. Mikor az ebédlőbe értem azt vettem észre, hogy Niall helyet cserélt Harryvel. Igazából úgy tettem, mint ha nem zavarna. Letettem a kaját, amiből elsőnek a mi kis Niallünk vett majd többi fiú is vett az oda készített dolgokból. Visszamentem az inni valók ért, addig Ashley ki vitte a többit. Meg fogtam a kólás üveget, a narancsos dobozt, meg az ásványvizet, és ki vittem. Leültem Harry és Zayn közé majd én is merítettem magamnak.
- Hát jó é vágyat! – törtem meg a csendet.
- Köszi, viszont. – mondták egyszerre a fiúk.
***
Épp a tányérokat szedtük le amikor Niall a kelleténél is jobban felhangosította a tvben lévő zenét. Nem zavart, hisz elmúlt a fejfájásom. Megfogta a bal kezem és a másikból kivette a tányért, és arrébb vitt. Elkezdett táncolni közben a kezem fogta így hát én is táncoltam vele. Sokat nevettem azon, hogy hogyan táncol. Lekapcsolta Liam a nappaliban, és az ebédlőben lévő villanyt, így csak a konyha pult tetejében lévő kisebb lámpák világítottak. Liam is beszállt a táncba, majd Zayn is megjelent, és Harry is. Végül Ashley is beszállt a táncba. De még csak most jött, amitől a legjobban féltem. A lassú. Zayn Liamhez, Niall egy párnával (xddd) Ashley Louissal, és Harry oda csapódott hozzám. Meg fogta a jobb kezem, a bal kezem a karján volt. Az ő balkeze a derekamon. Haha, de ez nem eredeti lassú volt inkább olyan One Direction féle szakadsz a röhögéstől, ha meglátod, hogy táncolunk tánc volt.  Vége lett a táncnak. Mindenki elvonult a maga dolgára, míg én felsöpörtem, és elmosogattam. Mikor végeztem én is felmentem. Meg kerestem a pizsamám, ami egy egyszerű ujjatlan trikónak nevezhető volt, és egy rövid naci. Bekopogtam a fürdőbe. Nem jött válasz ezért benyitottam. Szerencsémre senki nem volt bent. Bezártam kulcsra az ajtót, és felkötöttem a hajam. Beálltam a zuhany kabinba és megengedtem a vizet. KB 10 perc múlva abba hagytam a „fürdést”, megmostam a fogam, és elindultam ki felé. Bementem és lepakoltam a cuccom, majd elindultam le a konyha felé.  Megfogtam egy bögrét és öntöttem bele tejet, betettem a mikroba és kerestem kakaó port.
- Én is kaphatok? – kérdezte egy ismerős hang. Megugrottam kicsit. Meg fordultam és láttam, hogy Harry ott áll egy száll bokszerbe. Kicsit szokatlan volt..
- Jézusom, Harry a szívrohamot hozta rám. – vettem le még egy bögrét.
- Bocsánat nem akartam. 
Elmosolyodtam, majd kivettem a bögrét a mikroból és betettem a másikat. Tettem az enyémbe kakaó port és megkevertem egy kis kanálla.
- Amúgy az én bögrémből iszol. – mosolygott.
- Akkor tessék. – most már tudom, hogy övé a macskás bögre.
- Dehogy igyál csak belőle. – tolta vissza a bögrét.
- Hát oké. – bele ittam, és ki vettem a mikroból Harryét. Tett bele kakaó port. Meg ittuk, majd elindultunk fel felé.
- Jó éjt! – néztem felé.

- Jó éjt, Lucy! – majd mindketten bementünk a szobánkba. Befeküdtem az ágyba és lecsuktam a szemeim. Elaludtam